A c) a legegyszerűbb:
Kezdetben (amit az ábra mutat) a helyzeti energia m₁·g·h₁=4·10·5 J, hisz a kisebbik 0 magason van.
A végén a nagyobbik van 0 magason, a kisebbik pedig h₂ magason: m₂·g·h₂=2·10·h₂=4·10·5
Vagyis h₂=10 m

b)
Ekkor a helyzeti energia m₂·g·h₁ = 2·10·5 J
Ez éppen fele az előző (kezdeti) helyzeti energiának, vagyis a mozgási energia is pont ekkora kell legyen.
Mindkettőnek van mozgási energiája. A sebességeik egyformák, v. A mozgási energiák összege:
`E_m=1/2·m_1·v^2+1/2·m_2·v^2`
`E_m=1/2·(m_1+m_2)·v^2`
`1/2·6·v^2=2·10·5`
`v=sqrt((2·10·5)/3)` m/s

a)
Ekkor mindkettőnek van helyzeti energiája is. Mindkettő h₃=2,5 m magasan van:
`E_h=(m_1+m_2)·g·h_3`
stb. Számold ki ezt, amennyivel ez kevesebb az eredeti helyzeti energiánál, annyi lesz a mozgási energiák összege... teljesen hasonlóan megy a b)-hez.