Az Alföld nagy része tökéletes síkság
Síkságnak nevezzük a földfelszín azon részeit, ahol nagy területen nincsen 30 méternél nagyobb szintkülönbség, valamint majdnem vízszintes a terület (legfeljebb 6%-os lejtésig). Ha a síkság tengerszint alatt fekszik, akkor mélyföldről beszélünk, ha 0-200 méter magasságon, akkor alföldről. 200 méter tengerszinti magasság felett fennsíknak nevezzük a sík területeket. A magyar alföld nagy része szinte tökéletes síkság.

Síkságok: A süllyedékek (tengeri, tavi medencék) kitöltésével alakultak ki. A síkság az a felszínforma, ahol a felszín viszonylagos szintkülönbségei nem haladják meg a 200 métert, a térszíni lejtése nem nagyobb 6%°-nél.
Tökéletes síkság: 1 km2-nyi területen a felszíni szintkülönbségek nem haladják meg a 10-20 métert.
Tökéletlen síkság: 1 km2-nyi területen a felszíni szintkülönbségek meghaladják az 50-60 métert.

Tengerszint feletti magasság alapján a síkság lehet:

Mélyföld: A tengerszint alatt található sík terület. Pl.Hollandia

Alföld: 0 és 200 méter tengerszint feletti magasság között elhelyezkedő sík terület.

Fennsík: 200 méter tengerszint feletti magasságú sík terület.

Kialakulása szerint a síkság lehet:

Feltöltött síkság: Feltölthetik a folyók, tavak (pl.Alföld, Tiszántúl, Kínai-alföld, Mezopotámia, Hindusztáni-alföld, Mississippi-alföld), a tenger (pl.Nyugat-szibériai alföld), a szél (pl.Belső-Ázsia), a jég a hordalékmorénával (pl.Lengyel-alföld, Germán-alföld, Kelet-Európai síkság középső része). A folyók, tavak és a tengerek által feltöltött síkságok tökéletes síkságok.

Táblás síkságok: Üledékek (homokkő, mészkő, bazalt) egymásra rakódott rétegeiből táblás vidék alakul ki (pl.Brazil-, Préri-, Szír-Arab tábla, Dekkán).

Letarolt síkságok: A belföldi jégtakaró tarolta le őket. A koptatás a kőzetminőségtől függ, ezek tökéletlen síkságok. (pl.Kanadai-, Balti masszívum).