TÖRTÉNELEM

A Délvidék elnevezés eredetileg a történelmi Magyar Királyság különböző déli területeit jelölte, ma pedig nem pontosan körülhatárolt földrajzi névként, illetve politikai kifejezésként él.

A középkorban egyrészt Magyarország déli vármegyéit (Verőce, Pozsega, Szerém, Bács, Torontál, Temes, Keve), másrészt a Dunán, illetve Száván túli bánságokat (Ozorai, Sói, Macsói, Szörényi) értették alatta. Szent István korában még mint Alvidék volt ismert. [1]

A török hódoltság kora után kezdték újra használni a kifejezést, ám a 18. századtól 1920-ig csak Bácska és a Bánság területét, az akkori Magyarország déli részét jelölték vele. A trianoni békeszerződés életbe lépésével, 1920-tól a Magyarországtól Jugoszláviához csatolt területeket nevezték Délvidéknek.[1] Ez a következőket foglalta magában: a Vajdaság, a Drávaszög (Baranya-háromszög).

Így a második világháború alatt Jugoszláviától Magyarországhoz visszacsatolt országrészt (Dél-Bácska, Drávaszög, Muraköz és Muravidék) „az anyaországhoz visszatért délvidéki területnek” nevezték. Ugyanakkor a Bánság Romániához került nagyobb részét ettől kezdve már nem értették a Délvidék fogalmába.

A mai magyar szóhasználatban a Délvidék fogalmát elsősorban a következő vonatkozásban használják:

Nem pontosan körülhatárolt földrajzi területként Szerbia északi, Kárpát-medencei részére (Vajdaság, belgrádi régió, Macsói-sík) gyakran Kelet-Horvátországot (Drávaszög, Nyugat-Szerémség) is beleértve, a köznapi beszédben ugyanakkor néha csak szűkebb értelemben, „Vajdaság” jelentésben.
Politikai kifejezésként a „délvidéki magyarok” vagy a vajdasági magyarokat jelenti, vagy tágabb értelemben a vajdasági magyarok és horvátországi magyarok.

Békediktàtum:
Azt jelenti, hogy a legyőzött félnek nincsen beleszólása a békeszerzős feltételeibe, de kényszerítve van elfogadni azt. A régebbi "békék" még békeszerződések voltak, de a versailei és trianoni békék már békediktátumok, amik nem a két hadviselő fél béketárgyalásainak eredménye, hanem általában a győztes hatalmi érdekei mellett a (csatlós, vagy újszövetségesek bosszúja) megtorlás is motivált. A békediktátumok megtorló békék.

Civitas fidelissima a leghűsègesebb vàros,Sopron

Vix-jegyzék: az I. világháborúban győztes Antant teljesíthetetlen területi követeléseket tartalmazó felszólítása az őszirózsás forradalom győzelme után hatalomra jutott polgári demokratikus Károlyi-kormányzathoz. Az átadóról, az Antant budapesti képviselőjéről, Fernand Vix francia alezredesről elnevezett jegyzék azt a Párizsban kidolgozott követelést tartalmazta, hogy a magyar alakulatokat vonják vissza majdnem a Tisza vonaláig, s a kiürítendő terület egy részét a román királyi hadsereg szállja meg, másik részén pedig 40-50 km szélességben létesüljön semleges övezet, melybe - többek között - Debrecen, Gyula és Szeged is beleesik. Az 1919. márc. 20-án átadott Vix-jegyzék mindezek teljesítésére 3 napot adott. A forr. erőktől szorongatott polgári demokratikus kormányzat nem vállalta sem a Vix-jegyzék elfogadásának, sem elutasításának felelősségét, hanem átadta a hatalmat a szociáldemokratáknak, s minthogy ők egyedül nem vállalták a kormányzás felelősségét, megegyeztek a kommunistákkal; így került sor a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltására.

A demarkációs vonal egy ideiglenes határvonal, általában egymással hadban álló felek között, melyet legtöbbször fegyverszüneti egyezményben jelölnek ki. A határvonalat egyik fél sem lépheti át. A végleges határvonal megállapításáig szokott érvényben maradni. Egyes demarkációs vonalak hosszú ideig is fennállhatnak, és ha az elválasztott közösségek közti feszültség nem oldható fel, extrém esetben akár valóságos határrá is alakulhatnak.

A demarkációs vonal létrehozatala során az országhatár kijelölésének első lépései nem, csak a legutolsó valósul meg, vagyis katonák kőtömböket vagy egyéb akadályokat raknak le a megállapodott vonalon, nélkülözve a határ legitimitását és kétoldalú, kölcsönös elismerését.

népbiztos:
a miniszteri tisztséggel azonos, a központi igazgatási szervek, majd a minisztériumok élén álló vezeto tisztség Oroszországban, illetve a Szovjetunióban 1917 és 1946 között

A Munkás-paraszt Vörös Hadsereg a Szovjetunió fegyveres erőinek része volt 1918 és 1946 között. Két haderőnem alkotta, a szárazföldi erők és a légierő. 1946. február 25-étől a Vörös Hadsereg hivatalos megnevezése Szovjet Hadsereg lett.
Alapítva: 1918. február

Burgenland Ausztria Magyarországgal határos szövetségi tartománya. Székhelye Kismarton.