Puskin Jevgenyij Anyegin
Bev: A romantika a XIX. század egyik legnagyobb hatású és jelentőségű, korstílusa, stílusirányzata és világszemlélete. ALEKSZANDR SZERGEJEVICS PUSKIN a romantika képviselője, és egyben az orosz realizmus elindítója is. Orosz költő, író, drámaíró. Új utakra vezette az orosz irodalmat nyelvezetének gazdagságával, gondolkodásmódjával, nyíltságával.
Élete: Moszkvában született, 1799-ben. Előkelő arisztokrata család sarja. Arisztokrata gyerekek neveltetését szolgáló líceumban tanult, már ekkor megmutatkozott költői tehetsége és zsarnokság ellenisége. Később Politikai tartalmú versei miatt I. Miklós cár, Kaukázusba száműzi.
A mű: Bev: Száműzetése idején 1823. május 3-án, Kisinyovban kezdte írni a Jevgenyij Anyegint, s 1830. szeptember 25-én fejezte be Bolgyinóban. 1831-ben feleségül vette Natalja Goncsarovát, Péterváron telepedtek le. Ebben az évben illesztette művéhez a címszereplő levelét.
A műben romantikus és realista jegyek is megtalálhatóak.
Realista ábrázolásmód (valósághű) Puskin alkotásában a város és a falu életének részletes bemutatása, de romantikus jegyek Lenszkij jelleme, Tatjana álma, és a történet befejezése. S egyben ezek vezetnek a szereplők tragikus sorsához.
Az Anyegin verses regény, 8 fejezetből áll. A cselekménymenet egyszerű, egy szálon fut, nincsenek kitérők. Szerkezeti sajátosságai a töredékesség, elvarratlan cselekményszálak, a dolgok közepébe vágás és a befejezetlenség. A mű legfőbb jellemzője az irónia. Életsorsot mutat be.
Tárgy: A főhős Puskin maga, de íróként belép, megjelenik a cselekményben, saját magáról ír, hogy hogyan látja a világot. Ennek folyamán őt ismerhetjük meg a legjobban.
A fővárosi arisztokrácia fényűző, felszínes, nagyvilági életét élő Anyegin váratlanul örököl egy birtokot vidéken. Elkezd dolgozni és felvirágoztatja a birtokot. Úgy gondolja reformokat fog bevezetni: megszabadítja a jobbágyokat, de ezt feladja, mert szívós munkára van szüksége. Ebből kiderül túl gyenge, hogy megvalósítsa önmagát . Megismerkedik Lenszkijjel, egyetlen barátjával, vidéki birtokos ifjú. Mindenben ellentéte Anyeginnek: felelősségtudattal él, romantikus álmodozó, költői lélek, nem megcsömörlött, magában hordja a lobogást a szabadság eszményét, őszinteség és becsület mintaképe. Talán ezért vonzódik hozzá Anyegin. Megismerkedik közvetlen szomszédival Larinékkal. 2 lányuk van, Tatjána és Olga. Olga, Lenszkij jegyese. Tatjána: érzékeny, befelé forduló. kifinomult, nem illik a vidéki életbe, nem vidám, merengő, álmodozó, már kislányként is kerüli azokat a dolgokat, amiket egy vidéki asszonynak meg kell tanulnia. Szentimentális regényeket olvas: Rousseau, Richardson. Ennek ellenére ő Anyegint eszményi jellemnek látja és beleszeret. Végzetes hibát követ el: feltárja előtte érzelmeit: levelet ír Anyeginnek. A férfi csalódott, az élettől megcsömörlött, világfájdalommal teli, ezért utasítja el élete megváltásának nagy lehetőségét, Tatjána szerelmét. Tatjana névnapján Anyegin pillanatnyi ötlettől vezérelve udvarolni kezd, a fiatalabb lánytestvérnek, a szép, bájos, szőke, kacér, de jellemtelen, felszínes és könnyelmű Olgának, akibe Lenszkij szerelmes.
Tatjána álma közben előreveti a közelgő katasztrófát. Az ifjú vőlegény párbajra hívja Anyegint. Lenszkij megdöbben, hogy barátja közönyösen veszi tudomásul, azt hogy párbajra hívta.
El is késik és nincs segédje. Érzelemmentesen céloz és lövi le Lenszkijt. Anyegin elhagyja a vidéket. Tatjána, Anyegin üres, elhagyatott házban megbűvölve jár körbe. Mikor jobban körülnéz, felteszi a kérdést: ki valójában Anyegin? Méltatlan embert szeretett, üres, felszínes, nincs értéke.
2 év telik el, férjhez megy egy gazdag tiszthez és Moszkvába költözik. Itt találkozik újra Anyeginnel egy bálon. Anyegin beleszeret a már férjezett, és elérhetetlen előkelő asszonyba. El akarja csábítnai, de Tatjana erős jellem és immár büszke nő. Hiába nem szereti férjét, visszautasítja Anyegint, így Tatjána mindenben Anyegin fölé emelkedik.
Bef: A műben az akkori helyzetet tárja fel, saját sora bemutatásával, hisz főhős sorsa nem egyedüli. A XIX. századi orosz társadalomban a nemesség jelentős része szemben állt I. Miklós cár korának bürokrata világával, és egyéni útjait kereste, de nem talált határozott életcélt.