Keresés

Keresendő kifejezés:

Toplista

Toplista
  • betöltés...

Segítség!

Ahhoz, hogy mások kérdéseit és válaszait megtekinthesd, nem kell beregisztrálnod, azonban saját kérdés kiírásához ez szükséges!

Ezekre az egyszerű kérdésekre valaki válaszolna?(általános iskolai töri)

862
1.Miért vált a XIX.század végén kulcs kérdéssé a gyarmatosítás a nemzetközi politikában?
2. Milyen világméretű(globális) és helyi ellentétek vezettek az első világháborúhoz?
3. Mely frontokra jellemző az állóháború, s melyekre a nagy frontmozgások?
4. Mikor és miért támadta meg Románia a Monarchiát? Mi lett a támadás eredménye?
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
-1
Általános iskola / Történelem

Válaszok

2
4.címere
A Román Királyság 1914-ben még a központi hatalmak oldalán állt. Ám közvéleménye és hadvezetése is erősen pályázott az Osztrák–Magyar Monarchia által birtokolt Erdélyre. 1916-ban a nyugati fronton már kialakult az állóháború, amely az antant szinte teljes nyugati haderejét lekötötte, így az Antant tárgyalásokat kezdeményezett a Román Királysággal. Az Antant képviselői biztosították őket arról, hogy győzelmük esetén Erdélyt haladéktalanul a román területekhez kapcsolják.

A hadba lépés és következményei

A román támadás
Románia támadása a lehető legrosszabbkor történt meg a központi hatalmak szempontjából. A keleti fronton épp egy orosz támadás, a Bruszilov-offenzíva volt kibontakozóban, nyugaton az olaszok lendültek támadásba, míg Németországot lefoglalta a somme-i csata, ezért nem tudott csapatokat küldeni a Monarchia megsegítésére. 1916. augusztus 27-e éjjelén az 1., a 2. és az Észak névre hallgató román hadsereg átlépte a határt. A csekély létszámú osztrák-magyar 1. hadsereg, melyet a hadvezetés a román viszony romlása miatt Erdélyben állomásoztatott, Arthur Arz von Straussenburg parancsnoksága alatt szervezetten próbált ellenállni, és a Kárpátok hágóin áttörő román hadosztályok előrenyomulását lassítani. Erre a lassú és szívós védekezésre addig volt szükség amíg a főparancsnokság megfelelő erőket csoportosított át. Brassó, Csíkszereda és Fogaras elesett, a támadás szeptember 4-én már Sepsiszentgyörgyöt fenyegette. A korábban többször bizonyított Arz ezúttal is energikusan irányította csapatait, mellyel kivívta Károly trónörökös, Conrad és Boroevic elismerését.

A keleti fronton az orosz támadás elakadt, így a központi hatalmak fel tudtak szabadítani csapatokat, és át tudták őket dobni a román frontra. A 9. német hadsereggel egyesült osztrák-magyar haderőt Mackensen német tábornok alá rendelték. Így született meg a Mackensen-hadseregcsoport.

A központi hatalmak ellentámadása Szerkesztés
A Mackensen-hadseregcsoport Erdélyből nyolc hét alatt kiűzte a tétovázva és különösebb lelkesedés nélkül harcoló román hadsereget, a kisebb ellenállási gócokat pedig megsemmisítette. Erdély déli sávjának felszabadítása után egyenesen a román főváros, Bukarest felé vették az irányt. Délről a bolgárok a bukaresti csatában bekerítették az ellenséget, és megsemmisítő erejű vereséget mértek a románokra. 1916 decemberében elesett Bukarest is. A még megmaradt román hadseregek északabbra menekültek Oroszország felé, ahol az oroszok támogatták őket. Így a magára maradt román hadsereg a Moldva kivételével ki is szorult saját országából.

Eredmények Szerkesztés
Az antant politikusai úgy remélték, hogy a román támadást már nem bírják ki a központi hatalmak, ezért igen nagy csalódást jelentett a stratégáik számára a román vereség. A Monarchia számára viszont a világháború egyik legsikeresebb hadművelet volt. A Monarchia oldalán a veszteségek 5000 és 6000 fő között mozgott, míg a románoké 10-20.000 fő. Hiába volt a bukaresti béke, a románok, mikor már a központi hatalmak erői meggyengültek, 1918-ban újra hadat üzentek, megszegve a különbékét, és betörtek ismét Erdély területére.
1

3.A „NAGY HÁBORÚ” OKAI
Gazdasági és katonai érdekek àgyarmati kérdés kiéleződése àfegyverkezési verseny
Egyéb helyi válságok:
a Balkán (főleg a tengerszorosok) kérdése
flottaépítési verseny (Anglia ßàNémetország)
Franciaország: a visszavágás kényszere az 1871-es vereségért
Katonai szövetségek létrejötte:
központi hatalmak: Németország, Osztrák-Magyar Monarchia, Olaszország
antant: Anglia, Franciaország, Oroszország

A VILÁGHÁBORÚ KEZDETE
A Monarchia hadgyakorlata Boszniában.
Szarajevó: Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolása. àUltimátum: teljesíthetetlen követelések Szerbia számára
A merénylet ürügy a háborúra àhadüzenetek sora 1914 augusztusában
Frontharcok három területen:
nyugati front
keleti front
déli front
Villámháborúból állóháború

A VILÁGHÁBORÚ MÁSODIK SZAKASZA
Nagy területek cserélnek gazdát a keleti fronton.
Tengeri háború: Anglia ßàNémetország. Tengeralattjárók bevetése
Blokád. Anglia megerőzi a tengeri fölényt
Korlátlan német tengeralattjáró-háború àaz Egyesült Államok hadba lépése (1917)
Románia háborúba lépése a központi hatalmak ellen (1916).
Milliós tömegek és minden eddiginél pusztítóbb fegyverek háborúja.

A FRONTOK MÖGÖTT
Hátországok – a civil lakosság szenvedései: áruhiány; a katonáskodó férfiak munkaerejének hiánya; gyászoló családok tömege.
Oroszország: a legfejletlenebb állam Európában. Az 1905-ös felkelés.
A bolsevikok (orosz marxista kommunisták) – vezetőjük: Lenin
1917. március: forradalom. Polgári demokratikus kormány. Széles körű szabadságjogok. A cári uralom vége.
A válság nem enyhül (nyomor, háború) àaz Ideiglenes Kormány gyengül, a választott tanácsok (szovjetek) hatalma erősödik.
November: bolsevik hatalomátvétel (Lenin)
MAGYARORSZÁG A HÁBORÚBAN. A VILÁGHÁBORÚ VÉGE
Magyarország a világháborúban:
Szarajevó
Szerb front, majd olasz és orosz front
IV. Károly király (1916-1918):
kísérletek a békekötésre és
a belpolitikai reformokra.
Terv: a Monarchia föderatív átszervezése.
Kísérletek a béke megteremtésére:
a szociáldemokrata pártok próbálkozásai;
pápai kezdeményezés (körlevél);
Wilson 14 pontos béketerve
1918: a központi hatalmak teljes kimerülése. Ősz: fegyverszünetet kérnek.

ÖSSZEFOGLALÁS
A tőkés vállalkozások között folyó szabad verseny eredményeképp a gyenge vállalkozások elvéreztek. Hatalmas, általában nemzetközi nagyvállalatok jöttek létre. Az ezeket birtokló tőkések (tőkés csoportoknak) komoly haszna származott a gyarmatokra irányuló tőkekivitelből. Gyarmatosítható terület viszont a századfordulón már nemigen volt. A gazdasági okok mellett katonai szempontok és nagyhatalmak vezetőinek erőszakos külpolitikája következtében 1914-ben kirobbant az első világháború. Két katonai szövetségi rendszer harcolt egymással: a központi hatalmak és az antant.
A főbb hadviselő felek 1915-ben tehát ezek voltak:
Központi hatalmak: Németország, Osztrák-Magyar Monarchia. Bulgária, Törökország
Antant:Anglia, Franciaország, Olaszország és Oroszország
A mozgósított óriási hadseregek és a fejlett hadtechnika meghiúsította
a villámháborústerveket. A négy évig tartó háborúban embermillók haltak meg. Az új fegyverek – a gépfegyver, a tank, a harci gáz és a repülőgép – sokkal nagyobb hatást gyakoroltak a hadi eseményekre, azok elhúzódása, mint korábban a történelemben bármikor.
A Monarchia részeként hazánk három fronton harcolt. Egy évig Szerbia ellen, ezzel egy időben Oroszország és 1915-től Oroszország ellen. Az 1916-tól uralkodó új (osztrák császár és) magyar király, IV. Károly már nem tudta elkerülni a katasztrófát.
A háború második felére a hátországok kimerültek. A lakosság nyomorgott, a családok elesetteiket siratták. A nagyhatalmak közül a legfejletlenebb Oroszországban az 1917-es forradalom megdöntötte ugyan a cári önkényuralmat, de az elmaradottság és a háború okozta csődön a polgári kormány sem tudott úrrá lenni. A reménytelen helyzetet kihasználva az év végen a bolsevikok Lenin vezetésével átvették a hatalmat, és a diktatúrát vezettek be.
A háború végére a központi hatalmak teljesen kimerültek. Az Egyesült Államok antant melletti hadba lépése végleg eldöntötte a világháború kimenetelét: a központi hatalmak országai 1918 őszén fegyverszünetet kértek
0