8.,

A kristályvizes szóda moláris tömege 286,1 g/mol, mely 2 mól, azaz 46g nátriumot tartalmaz. Ez 46/286,1=0,1608, azaz 16,08%. Ha Ebből 14,3 g-un van, akkor abban 14,3*0,1608=2,3 g nátrium van. Nekünk ebből olyan oldatot kellene csinálni, ami 1% Na-t tartalmaz, ennek az oldatnak a tömege pedig 2,3/0,01=230 g. De ebből 14,3 g a szóda, azaz nekünk csak 215,6 g vízre van szükségünk.

9.,
A reakciók:

2Na+2H2O=2NaOH+H2
2K+2H2O=2KOH+H2

A hidrogén moláris tömege 2 g/mol, így anyagmennyisége 0,6/2=0,3 mol. Ez pedig a két fém anyagmennyiségének felének az összege.
Nevezzük el a nátrium anyegmennyiségét x-el, a káliumét y-nal. Ekkor felállíthatjuk a következő egyenleteket:
x+y=0,6
23x+39,1y=20,2 (ez utóbbi abból jött ki, hogy a minta tömege megegyzezik a két fém tömegének összegével)

Ha ezt megoldjuk, x-re 0,2025 mol, y-ra 0,3975 mol jön ki, ami 23*0,2025=4,66 g nátrium és 39,1*0,3975=15,54g g káliumnak felel meg. Ez pedig tömegszázalékban 4,66/20,2=0,2307, azaz 23,07% Na és a maradék, azaz 76,93% K.

10.,
60°C-on 115 g salétrom oldódik 100 g vízben, ekkor az oldat 115/(100+115)=0,5349, azaz 53,49%-os.
Mi ebből veszünk 100 g-ot, ami tehát 53,49 g salétromot 46,51 g vizet tartalmaz. Ha ezt lehűtjük, a felesleges salétrom kiválik és csak annyi marad az oldatban, amennyit 46,51 g víz oldatban tud tartani. Ha pedig 100g víz 31,6 g-ot, old, akkor 46,51 gramm, 31,6*0,4651=14,7g-ot. Mivel az oldatban eredetileg 53,49 g volt, de ebből csak 14,7 maradt is ott, ezért 38,8 g salétrom válik ki az oldatból.

11.,

Na2CO3+2HCl=2NaCl+H2O+CO2
CaCO3+2HCl=CaCl2+H2O+CO2

Itt arra kell figyelni, hogy az eltávozó CO2 is befolyásolja a mérleg állását, ezért erre is figyelni kell.
10,6 g szóda pontosan 0,1 mol (M=106 g/mol), melyből ezáltal 0,1 m CO2 is keletkezik, ennek tömege 4,4 g, mely eltávozik, ezzel csökkentve a tömeget. Ez tulajdonképp azt jelenti, mintha mi 10,6-4,4, azaz 10,16 g-mal növeltük volna a tömeget, nyilván a másik oldalon is ezt kell csinálni.
1 mol, azaz 100 g mész oldásakor is 1 mol CO2 keletkezik, ami 44 g, tehát 100 g oldásakor tulajdonképpen mi csak 56 g-mal növeltük a tömeget. 10,16 g növeléshez pedig 10,16/56*100, azaz 18,14 g mészre van szükség.

12.,
a reakció: 2Na+Cl2=2NaCl

5 g nátrium 5/23, azaz 0,217 mol, ebből ugyanennyi só lesz, melynek tömege (M=58,5 g/mol) 0,217*58,5= 12,72 g. De mi ennek 20%-át elvesztjük, azaz csak a 80%-a marad meg, mely 12,72*0,8= 10,17g. HA ehhez 50 g vizet adunk, akkor 10,17/(10,17+50)=0,169, tehát 16,9%-os oldatot kapunk.

13.,
vegyünk 100g-ot ebből az anyagból. Ez 29,1g Na-t, 40,5 g S-t és 30,4 g O-t tartalmaz. Ismerve ezen elemek atomtömegét (23, 32, 16), kiszámolhatjuk, hány mól atomnak felel ez meg:
Na: 29,1/23=1,2652 mol
S: 40,5/32=1,2656 mol
O: 30,4/16=1,9 mol.
Most pedig osszunk végig a legkisebb anyagmennyiséggel (1,2652):
1:1,0003:1,5017. Ez kerekítve 2: 2: 3, azaz a képlet Na2S2O3.

14.,

a 40 cm3 kénsav tömege, ha sűrűsége 1,105 g/cm3 44,2 g (40*1,105), ebből pedig 6,81 g a kénsav (44,2*0,1541), mely 0,0695 mol (6,81/98).
A nátrium-hidroxid esetén a tömeg 46,6g (40*1,165), melyből 7,03 g a nátrium-hidroxid tömege (46,6*0,1509), ennek anyagmennyisége pedig 0,1758 mol (7,03/40).
Ha a két oldatot összeöntjük, egy mol kénsav két mol nátrium-hidroxiddal reagál. Mivel a nátrium-hidroxid anyagmennyisége több, mint a kénsavénak kétszerese, ezért az oldatok összeöntésekor biztos, hogy marad nátrium-hidroxid, tehát az oldat lúgos lesz.