Toplista
- betöltés...
Ha szívesen korrepetálnál, hozd létre magántanár profilodat itt.
Ha diák vagy és korrepetálásra van szükséged, akkor regisztrálj be és írd meg itt, hogy milyen tantárgyban!
Ezt hogy kell megcsinálni?
penta
kérdése
539
A levegő nyomása 1 km magasságban 899 hPa és a hőmérséklete 8,6 C fok. 10 km magasságban már csak 265 hPa és −37,2 C fok. Az 1 km-es magasságban mérhető értékhez képest hány százalékkal kisebb 10 km magasságban
a) a levegő sűrűsége;
b) a nehézségi gyorsulás értéke?
a) a levegő sűrűsége;
b) a nehézségi gyorsulás értéke?
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
0
Középiskola / Fizika
Válaszok
2
bongolo
{ 
}
megoldása
a)
Gondolom most tanuljátok az egyetemes gáztörvényt:
`pV = n·RT`
`p/(RT)=n/V`
Ez azt jelenti, hogy ha veszünk `n` anyagmennyiséget és berakjuk `V` térfogatba, akkor a nyomás és hőmérséklet aránya így alakul.
A sűrűség: `ρ=m/V`
A gáztörvényben a gáz anyagmennyisége van (`n`), vagyis durván az, hogy hány darab gázmolekula van az adott `V` térfogatban (szó szerint az, hogy hány mol, de az ugyanaz, mint a darabszám osztva 6·10²³-nal). Ha egy mol gáz tömege `M` (a levegő átlagos moláris tömege; nem tudjuk, remélem ki fog esni), akkor `n` mol levegő tömege `M·n`, a sűrűség tehát:
`ρ=m/V = M·n/V=M·p/(RT)`
`p_(1)=899\ hPa`
`T_1="8,6"\ °C = "273,15"+"8,6"\ K`
`p_(10)=265\ hPa`
`T_(10)="-37,2"\ °C = "273,15"-"37,2"\ K`
A sűrűségek arányából számolható, hogy hány százalékkal kevesebb 10 km-en:
`ρ_(10)/ρ_1 = (M·p_(10)/(RT_(10))) / (M·p_1/(RT_1))=p_(10)/p_1·T_1/T_(10)`
Ami így kijön, az az, hogy hány százaléka a sűrűség 10 km-en az 1 km-es sűrűségnek. Ha mondjuk ez az arány `0,4` vagyis 40%, akkor 60%-kal kisebb az 1 km-esnél. Nem annyi, nem számoltam ki, helyettesíts be.
Gondolom most tanuljátok az egyetemes gáztörvényt:
`pV = n·RT`
`p/(RT)=n/V`
Ez azt jelenti, hogy ha veszünk `n` anyagmennyiséget és berakjuk `V` térfogatba, akkor a nyomás és hőmérséklet aránya így alakul.
A sűrűség: `ρ=m/V`
A gáztörvényben a gáz anyagmennyisége van (`n`), vagyis durván az, hogy hány darab gázmolekula van az adott `V` térfogatban (szó szerint az, hogy hány mol, de az ugyanaz, mint a darabszám osztva 6·10²³-nal). Ha egy mol gáz tömege `M` (a levegő átlagos moláris tömege; nem tudjuk, remélem ki fog esni), akkor `n` mol levegő tömege `M·n`, a sűrűség tehát:
`ρ=m/V = M·n/V=M·p/(RT)`
`p_(1)=899\ hPa`
`T_1="8,6"\ °C = "273,15"+"8,6"\ K`
`p_(10)=265\ hPa`
`T_(10)="-37,2"\ °C = "273,15"-"37,2"\ K`
A sűrűségek arányából számolható, hogy hány százalékkal kevesebb 10 km-en:
`ρ_(10)/ρ_1 = (M·p_(10)/(RT_(10))) / (M·p_1/(RT_1))=p_(10)/p_1·T_1/T_(10)`
Ami így kijön, az az, hogy hány százaléka a sűrűség 10 km-en az 1 km-es sűrűségnek. Ha mondjuk ez az arány `0,4` vagyis 40%, akkor 60%-kal kisebb az 1 km-esnél. Nem annyi, nem számoltam ki, helyettesíts be.
0
- Még nem érkezett komment!
bongolo
{ }
válasza
b)
Nem tudom, hogy a gáztörvényekkel hogyan lehet `g`-t számolni... A magassággal így függ össze:
`g=G·(M)/R^2`
ahol most `M` a Föld tömege, `G` a gravitációs állandó, `R` a Föld középpontjától való távolság.
Amikor `g_(10)/g_(1)` arányt számolsz majd a százalékhoz, `G` és `M` kiesnek majd, `R` pedig ennyi:
`R=R_"Föld"+h`
kell a Föld sugara mondjuk kilométerben, `h` pedig egyrészt 1 km, másrészt 10 km.
Nem tudom, hogy a gáztörvényekkel hogyan lehet `g`-t számolni... A magassággal így függ össze:
`g=G·(M)/R^2`
ahol most `M` a Föld tömege, `G` a gravitációs állandó, `R` a Föld középpontjától való távolság.
Amikor `g_(10)/g_(1)` arányt számolsz majd a százalékhoz, `G` és `M` kiesnek majd, `R` pedig ennyi:
`R=R_"Föld"+h`
kell a Föld sugara mondjuk kilométerben, `h` pedig egyrészt 1 km, másrészt 10 km.
0
- Még nem érkezett komment!