Toplista
- betöltés...
Ha szívesen korrepetálnál, hozd létre magántanár profilodat itt.
Ha diák vagy és korrepetálásra van szükséged, akkor regisztrálj be és írd meg itt, hogy milyen tantárgyban!
Történelem 7. Osztály
dudas.zsuzsanna
kérdése
146
Erről a temakörről kellene nekem a lényege
Főcím: A politika irányaia acímek: Horthy, a kormányzó, revízió törekvések, Antikommunizmus és politikai antiszemitizmus, Bethlen István miniszterelnöksége, külpolitikai lényszerpályák
Főcím: A politika irányaia acímek: Horthy, a kormányzó, revízió törekvések, Antikommunizmus és politikai antiszemitizmus, Bethlen István miniszterelnöksége, külpolitikai lényszerpályák
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
0
Általános iskola / Történelem
Válaszok
2
robertkolompar886
megoldása
Ez az összefoglaló a Horthy-korszak (1920–1944) politikai berendezkedésének és irányvonalainak legfontosabb pontjait mutatja be.
1. Horthy Miklós, a kormányzó
Az 1920-as törvények értelmében Magyarország államformája király nélküli királyság maradt. Mivel a trónt nem tölthették be, az államfői teendők ellátására megválasztották Horthy Miklóst kormányzónak.
Jogköre: Kezdetben korlátozott volt, de később bővült. Ő volt a hadsereg főparancsnoka, összehívhatta és feloszlathatta az országgyűlést, valamint korlátozott vétójoga volt a törvényalkotásban.
Szerepe: Személye a rend és a stabilitás szimbólumává vált a háborús összeomlás és a forradalmak után.
2. Bethlen István miniszterelnöksége (1921–1931)
Bethlen nevéhez fűződik a rendszer konszolidációja (megszilárdítása).
Egységes Párt: Létrehozta a korszak meghatározó kormánypártját.
Választójog: Bevezette a nyílt szavazást vidéken, ami biztosította a kormánytöbbséget.
Gazdaság: Felállította a Magyar Nemzeti Bankot és bevezette az új pénzt, a pengőt.
Bethlen–Peyer paktum: Megállapodott a szociáldemokratákkal, így biztosítva a belső békét.
3. Revíziós törekvések
A korszak egész politikai gondolkodását a Trianon-ellenesség határozta meg.
Cél: A trianoni békeszerződés felülvizsgálata (revíziója) és az elcsatolt területek visszaszerzése.
Fajtái: Létezett a "mindent vissza" elve (teljes revízió) és az etnikai alapú revízió (csak a magyar lakta területek visszacsatolása).
Társadalmi hatás: A revízió kultusza az iskoláktól a közterekig mindenhol jelen volt ("Csonka-Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország").
4. Antikommunizmus és politikai antiszemitizmus
A rendszer ideológiája, az úgynevezett szegedi gondolat, a két 1918-19-es forradalommal szemben határozta meg önmagát.
Antikommunizmus: A Tanácsköztársaság emléke miatt a kommunista mozgalmakat betiltották és üldözték.
Antiszemitizmus: A zsidóságot tették felelőssé a forradalmakért és az ország romlásáért. Ez vezetett 1920-ban a Numerus Clausus törvényhez, amely korlátozta a zsidó származású egyetemi hallgatók arányát.
5. Külpolitikai kényszerpályák
Magyarország elszigetelten maradt a háború után (Kisantant gyűrűje: Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia).
Kitörési kísérlet: Bethlen 1927-ben aláírta az olasz–magyar barátsági szerződést, remélve, hogy Olaszország támogatja a revíziót.
Német irány: A gazdasági világválság után Magyarország egyre inkább ráutalódott a német piacra. Hitler hatalomra jutása után a revíziós remények Németországhoz kötötték az országot, ami végül a II. világháborúba való belépéshez vezetett.
1. Horthy Miklós, a kormányzó
Az 1920-as törvények értelmében Magyarország államformája király nélküli királyság maradt. Mivel a trónt nem tölthették be, az államfői teendők ellátására megválasztották Horthy Miklóst kormányzónak.
Jogköre: Kezdetben korlátozott volt, de később bővült. Ő volt a hadsereg főparancsnoka, összehívhatta és feloszlathatta az országgyűlést, valamint korlátozott vétójoga volt a törvényalkotásban.
Szerepe: Személye a rend és a stabilitás szimbólumává vált a háborús összeomlás és a forradalmak után.
2. Bethlen István miniszterelnöksége (1921–1931)
Bethlen nevéhez fűződik a rendszer konszolidációja (megszilárdítása).
Egységes Párt: Létrehozta a korszak meghatározó kormánypártját.
Választójog: Bevezette a nyílt szavazást vidéken, ami biztosította a kormánytöbbséget.
Gazdaság: Felállította a Magyar Nemzeti Bankot és bevezette az új pénzt, a pengőt.
Bethlen–Peyer paktum: Megállapodott a szociáldemokratákkal, így biztosítva a belső békét.
3. Revíziós törekvések
A korszak egész politikai gondolkodását a Trianon-ellenesség határozta meg.
Cél: A trianoni békeszerződés felülvizsgálata (revíziója) és az elcsatolt területek visszaszerzése.
Fajtái: Létezett a "mindent vissza" elve (teljes revízió) és az etnikai alapú revízió (csak a magyar lakta területek visszacsatolása).
Társadalmi hatás: A revízió kultusza az iskoláktól a közterekig mindenhol jelen volt ("Csonka-Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország").
4. Antikommunizmus és politikai antiszemitizmus
A rendszer ideológiája, az úgynevezett szegedi gondolat, a két 1918-19-es forradalommal szemben határozta meg önmagát.
Antikommunizmus: A Tanácsköztársaság emléke miatt a kommunista mozgalmakat betiltották és üldözték.
Antiszemitizmus: A zsidóságot tették felelőssé a forradalmakért és az ország romlásáért. Ez vezetett 1920-ban a Numerus Clausus törvényhez, amely korlátozta a zsidó származású egyetemi hallgatók arányát.
5. Külpolitikai kényszerpályák
Magyarország elszigetelten maradt a háború után (Kisantant gyűrűje: Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia).
Kitörési kísérlet: Bethlen 1927-ben aláírta az olasz–magyar barátsági szerződést, remélve, hogy Olaszország támogatja a revíziót.
Német irány: A gazdasági világválság után Magyarország egyre inkább ráutalódott a német piacra. Hitler hatalomra jutása után a revíziós remények Németországhoz kötötték az országot, ami végül a II. világháborúba való belépéshez vezetett.
0
- Még nem érkezett komment!