Ez az összefoglaló a Horthy-korszak (1920–1944) politikai berendezkedésének és irányvonalainak legfontosabb pontjait mutatja be.

1. Horthy Miklós, a kormányzó
Az 1920-as törvények értelmében Magyarország államformája király nélküli királyság maradt. Mivel a trónt nem tölthették be, az államfői teendők ellátására megválasztották Horthy Miklóst kormányzónak.

Jogköre: Kezdetben korlátozott volt, de később bővült. Ő volt a hadsereg főparancsnoka, összehívhatta és feloszlathatta az országgyűlést, valamint korlátozott vétójoga volt a törvényalkotásban.

Szerepe: Személye a rend és a stabilitás szimbólumává vált a háborús összeomlás és a forradalmak után.

2. Bethlen István miniszterelnöksége (1921–1931)
Bethlen nevéhez fűződik a rendszer konszolidációja (megszilárdítása).

Egységes Párt: Létrehozta a korszak meghatározó kormánypártját.

Választójog: Bevezette a nyílt szavazást vidéken, ami biztosította a kormánytöbbséget.

Gazdaság: Felállította a Magyar Nemzeti Bankot és bevezette az új pénzt, a pengőt.

Bethlen–Peyer paktum: Megállapodott a szociáldemokratákkal, így biztosítva a belső békét.

3. Revíziós törekvések
A korszak egész politikai gondolkodását a Trianon-ellenesség határozta meg.

Cél: A trianoni békeszerződés felülvizsgálata (revíziója) és az elcsatolt területek visszaszerzése.

Fajtái: Létezett a "mindent vissza" elve (teljes revízió) és az etnikai alapú revízió (csak a magyar lakta területek visszacsatolása).

Társadalmi hatás: A revízió kultusza az iskoláktól a közterekig mindenhol jelen volt ("Csonka-Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország").

4. Antikommunizmus és politikai antiszemitizmus
A rendszer ideológiája, az úgynevezett szegedi gondolat, a két 1918-19-es forradalommal szemben határozta meg önmagát.

Antikommunizmus: A Tanácsköztársaság emléke miatt a kommunista mozgalmakat betiltották és üldözték.

Antiszemitizmus: A zsidóságot tették felelőssé a forradalmakért és az ország romlásáért. Ez vezetett 1920-ban a Numerus Clausus törvényhez, amely korlátozta a zsidó származású egyetemi hallgatók arányát.

5. Külpolitikai kényszerpályák
Magyarország elszigetelten maradt a háború után (Kisantant gyűrűje: Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia).

Kitörési kísérlet: Bethlen 1927-ben aláírta az olasz–magyar barátsági szerződést, remélve, hogy Olaszország támogatja a revíziót.

Német irány: A gazdasági világválság után Magyarország egyre inkább ráutalódott a német piacra. Hitler hatalomra jutása után a revíziós remények Németországhoz kötötték az országot, ami végül a II. világháborúba való belépéshez vezetett.

Köszönöm! Ilyeneket szedtem össze én is.