A nagyobb elektronegativitású atom (amelyik jobban vonzza az elektronokat) körül vastagabb, nagyobb legyen az elektronfelhő (ott alakul ki negatív töltéstöbblet).

A kisebb elektronegativitású atom (pl. a hidrogén) körül vékonyabb legyen a felhő.

Azonos atomok esetén (pl. N
2
​
, O
2
​
) a felhő szimmetrikus, mindkét atom körül egyforma.

Megoldókulcs a molekulákhoz:
N≡N (Nitrogén): Azonos atomok. Rajzolj egy teljesen szimmetrikus "bab" alakú felhőt a két N betű köré. (Apoláris)

H−Cl (Hidrogén-klorid): A Klór (Cl) sokkal jobban vonzza az elektronokat. Rajzolj a Cl köré egy nagy "hasat", a H felé pedig vékonyodjon el a felhő. (Poláris)

O=O (Oxigén): Azonos atomok. Szimmetrikus, egyenletes felhő a két O köré. (Apoláris)

NH
3
​
(Ammónia): A Nitrogén (N) vonzza magához az elektronokat a Hidrogénektől. A felhő legyen sűrűbb/nagyobb a Nitrogénnél, és vékonyodjon el a három Hidrogén felé. (Poláris)

SO
2
​
(Kén-dioxid): Az Oxigének (O) elektronegativitása nagyobb. Rajzolj nagyobb felhőt a két szélső Oxigén köré, a középső Kénnél (S) legyen vékonyabb. (Poláris)

CO
2
​
(Szén-dioxid): Az Oxigének jobban vonzzák az elektronokat. Kétoldalt az Oxigéneknél legyen nagyobb a felhő, középen a Szénnél (C) vékonyabb. Mivel szimmetrikus a molekula, a két szélén a "hízás" egyforma. (Apoláris molekula, poláris kötésekkel)

CH
4
​
(Metán): A Szén (C) valamivel jobban vonzza az elektronokat, mint a Hidrogén. A felhő a középső Szénnél legyen a legvastagabb, és a négy Hidrogén felé vékonyodjon el. (Apoláris molekula)

Gyors segítség a "b)" részhez (az oldal alján):
Azokat a molekulákat, amelyek azonos atomokból épülnek fel (N
2
​
, O
2
​
), vagy amelyeknek az atomjai szimmetrikusan húzzák el az elektronokat (CO
2
​
, CH
4
​
), apolárisnak nevezzük, mert nincs bennük állandó töltéseltolódás a molekula egészét tekintve. a válszért szeretnék egy köszönömöt kapni