A LabVIEW-ban a ciklusok és struktúrák az adatfolyam-elv (Dataflow) mentén kezelik a változókat, ahol a ciklushatárokon létrejövő alagutak (Tunnels) határozzák meg az adatáramlást. Az egyszerű skalár értékek alapértelmezés szerint csak az utolsó iteráció értékét adják ki, míg a tömbök kezelése ennél automatizáltabb.

Az iterációk közötti adatátvitel kulcsa a Shift Register (léptetőregiszter). Ez a ciklus szélén elhelyezkedő terminálpár lehetővé teszi, hogy a jobb oldalon beadott aktuális értéket a következő kör elején a bal oldalon visszakapjuk. Ez elengedhetetlen számlálókhoz vagy állapotgépekhez, sőt, a regiszter bővítésével korábbi (n−1,n−2) értékek is elérhetők.

A tömbökön való lépkedés és azok létrehozása az Auto-indexing funkcióval a legegyszerűbb. Ha egy tömböt egy For Loop bemenetére kötünk, a ciklus automatikusan elemeire bontja azt, és minden körben egyetlen értéket ad át a belső kódnak. Fordított esetben, ha a cikluson belül keletkező egyedi értékeket egy auto-indexelt kimeneti alagútba vezetjük, a LabVIEW a futás végén automatikusan összefűzi azokat egy új tömbbé. Ez a módszer memóriakezelési szempontból is a leghatékonyabb megoldás a tömbök dinamikus építésére.