Két azonos tömegű platinalemezt ismeretlen fémmel vontak be. Az így elkészült lemezek tömege is azonos. Az egyik lemezt ezután higany(II)-szulfát-oldatba mártották, a másikat pedig réz(II)-szulfát-oldatba. Mire a platinán lévő össze ismeretlen fém kicserélődött, a lemez tömege a réz(II)-só esetén 3,600%-kal csökkent, a higany(II)-só esetén 6,675%-kal nőtt. (Becsüljük meg az ismeretlen fém standardpotenciálját) és számítsuk ki, melyik fém lehet ez a fém!

Reakcióegyenletek:

2 Me + z Hg(2+) → 2 Me(z+) + z Hg

Jelölések:
Az ismeretlen fém = Me
Az ismeretlen fém vegyértéke = z

Mivel nincsenek megadva konkrét adataink, az ismeretlen fém tömegét x-szel jelölöm.
Az ismeretlen fém moláris tömegét pedig M-mel jelölöm.

Ez alapján mindkét reakcióegyenletnél az ismeretlen fém anyagmennyisége x/M lesz, amely a lemezről oldatba kerül.
A két fém (Cu és Hg) anyagmennyisége, amelyek az oldatból kiválnak, x/M : 2 * z, x*z/2*M lesz.
A két fém moláris tömegeit ismerve kiszámolhatjuk, hogy egyes esetekben mennyi fémion válik ki:

Hg: x*z/2*M * 200,6
Cu: x*z/2*M * 63,5

Innen a szilárdfázisok tömegváltozásánál használt "képletbe" behelyettesítve:

Hg: -x + 200,6/0,964x*z/2*M = m(lemez) ("lemez tömege 3,600%-kal csökkent" = m(lemez)*0,964)

Ugyanígy felírjuk a törtet a Cu-es esetén is:
-x + 63,5/1,06675x*z/2*M = m(lemez) ("lemez tömege 6,675%-kal nőtt")

Mindkét egyenlet egyik oldalán a lemez tömege szerepel, ezért a két tört között egyenlőséget tehetünk:

-x + 200,6/0,964x*z/2*M = -x + 63,5/1,06675x*z/2*M

Kiemelhetünk a számlálóból x-et, majd azzal leoszthatunk (így az x-ket eltűntethetjük), aztán rendezzük:

x*( (-1)+ 200,6)/0,964z/2*M = x*( (-1) + 63,5)/1,06675z/2*M / : x

(-1)+ 200,6/0,964z/2*M = (-1) + 63,5/1,06675z/2*M / *0,964 és *1,06675

-0,964 + 61,214z/2*M = -1,06675 + 214z/2*M

0,10275 = 152,8z/2*M

M = 743,55*z

Ez pedig egyértelműen rossz, z helyére bármilyen lehetséges vegyértéket behelyettesítve, bármely perrendszerbeli elem moláris értékénél sokkal nagyobb értéket kapok. Hol csúsztam el?