²Szia!

Az első oldalnál:
Na az első főcsoportban (I/A - az első oszlop), harmadik periódusban van (harmadik sor)

Az elektronok, így a nátriuméi is, úgynevezett (elektron)héjakon helyezkednek el → ezeket K, L, M, N ... nagybetűkkel vagy számokkal 1, 2, 3, 4 ... jelöljük

A héjak alhéjakból állnak, ezek lehetnek s, p, d, f.

És még itt nincs vége: az alhéjak pedig pályákból állnak. Egy pályán max. 2 elektron lehet

Tehát : héjak → alhéjak → pályák

Vedd elő a periódusos rendszert, és nézd azt a felét, ahol jelölve vannak a mezők 4féle szín szerint: s-mező, p-mező, d-mező és f-mező.

Nézd az első elemet, a hidrogént. Látni fogod a cellájában, kicsiben odaírva, hogy 1s¹. Fentebb írtam, hogy jelöljük a héjakat. Igen betűkkel is lehet, de számokkal is szoktuk! Itt most számokkal van jelölve. Az 1 jelenti a "K" héjat. ( a 2 jelenti az "L" héjat stb.)
Az "s" pedig mit jelent? Az alhéjat! Tehát a hidrogénnek a "K" héján van egy "s" alhéja, felette meg egy szám: 1. Ez elektront jelöl, ez esetben azt, hogy a hidrogén 1 ("K") héjának "s" héján van egy elektron.

Ok. Most nézzük a következő elemet, a héliumot. Hasonló dolgokat látunk: 1-es (K) héja van, abban egy "s" alhéja, ami felett viszont már egy 2 van. Tehát az "s" alhéján 2 elektronja van neki.

Most nézz kicsit "körbe", a többi elem elektronszerkezetét. Ha találsz egy olyan elemet, ahol látsz az "s" alhéj "felett" 2-nél nagyobb számot, kapsz egy pacsit. Sajna ezt buktad, már most tudom. Ugyanis az "s" alhéj felett maximum 2 lehet, ami azt jelenti, hogy az "s" pályán maximum csak 2 elektron mozoghat.

ÉS most jön ide az amit fentebb is írtam, hogy az alhéjak pedig pályákból állnak, és hogy ezeken a pályákon maximum csak 2 elektron tartózkodhat! Az alhéjak, mint például az "s" is, pályákból épülnek fel, esetünkben az "s" alhéjnak hány pályája van, ha MAXIMUM CSAK 2 elektronja lehet (s²)? → hát csak 1!

Következő elem: Li (lítium)
Csak gyorsan áthaladunk ezen, mert már itt mindent ismerünk: neki az elektronszerkezet-jelölése: 2s¹.
A 2 mit jelent? A héj számát jelöli, ami a K,L,M,N ... sorban az "L"-et jelenti. Az "s" mit jelent? Az alhéjat, esetünkben az "L" héj "s" alhéját. Felette a szám 1, ami azt jelenti, hogy az "s" alhéjon, annak az egy pályáján, a maximális 2 elektronból neki csak 1 van.

DE! NAGYON FONTOS!

Hogy habár nincsen odaírva, de a lítium nem csak az "L" , a második héjon lévő "s" alhéjból, és annak kis pályácskájából áll aminek 1 elektronja van! Ha van második "L" héja, akkor kell neki lennie egy első "K" héjának is lennie, nem? És van is, ami mivel "alatta van" mindig telített, hiszen való életben is csak akkor lépünk egyről kettőre, ha az elsőt befejeztük, nemde?
Így van az atomoknál is, ha valakinek van 2. ("L") héja, akkor az azt jelenti, hogy már az elsőt ("K") már befejezte, "tele van" elektronokkal.

Tehát a lítium így állni fog egy 1. "K" héjból, ami be van fejezve, elektronokkal teli, telítve van. Ezt hogy is jelöljük? 1s²-vel.

Így a lítiumatom elektronszerkezete tehát: 1s² 2s¹.


Be (berillium)
Semmi különös, hasonlóan a lítiumhoz, van 2. ("L") héja, tehát van neki 1. ("K") héja is, ami "befejezett", telített.
A különbség csak annyi, amint te is láthatod, hogy a 2. "L" héján lévő "s" pályán a lítiuméhoz képest eggyel több elektron mozog, 2, a maximális mennyiség az "s" héj esetében, mivel mint már mondtuk, (de ismétlés a tudás anyja), egy pályája van csak az "s" alhéjnak, és egy pályán maximum 2 elektron lehet.
Tehát a berillium elektronszerkezeti-képlete: 1s² 2s²

Ugrunk egy nagyot, egészen a következő elemig, a bórig (B). Látunk már ismerős, meg egynéhány új dolgot is.
Amit már tudunk:
- van 2. ("L") héja, így biztos van egy befejezett 1. ("K") héja is → 1s²
- aztán látjuk, hogy a 2. héján van egy "s" alhéj, aminek egyetlen pályáján 2 elektron van, ami a lehető legtöbb, ide már nem jöhet elektron.
A bórnak viszont van még elektronja; ez hova kerül?
Maradunk a 2. héjon ("L") még, mert megnyílt egy "p" jelű alhéj. Ez miben más, mint az "s" alhéj, miért jelöljük más betűvel?
Azért, mert a "p" alhéjon nem csak 1 pálya van, amin 2 elektron lehet maximum, hanem a "p" alhéjnak 3 pályája van! Ez azt jelenti, hogy a "p" alhéjon maximum 6 elektron lehet összesen, pályánként 2.

És tényleg, megint "nézz körül" a periódusos rendszerben! Megint, ha találsz egy olyan elemet, ahol bármelyik "p" alhéján 6-nál több elektron van; kapsz egy pacsit. Ez most sem fog összejönni. Tehát a "p" alhéjon tényleg 3 pálya van amelyeken 2+2+2 =6 elektron tartózkodhat!

A bórnak ide fog tehát kerülni az az egyetlen egy elektronja, a "p" héjra, amin sokkal több hely van mint az "s" héjon.
És kész. A bór elektronszerkezeti-jelölése: 1s² 2s² 2p¹.

Ugorjunk a neonra (Ne) (hélium alatt). 2. ("L") héjon vagyunk, ezért tudjuk, hogy van alattunk is egy telített 1. ("K") héj, ami 1s².
A 2. ("L") héjon pedig van "s" alhéjunk, amin 2 elektron van, ezzel tele van, maximális számú elektron van rajta, és a maradék elektron pedig továbbra is a 2. ("L") héjon marad, és a "p" alhéjat töltik, méghozzá teljesen, mind a 6 helyre kerül elektron.
Az elektronszerkezete : 1s² 2s² 2p⁶

Elérkeztünk a nátriumhoz (Na), a harmadik periódusba, (sorba), a 3. héjnak kezdünk neki, ami az M héj. A harmadik héjon vagyunk, tehát van első ("K") és második ("L") héj is, amik telítettek : 1s² 2s² 2p⁶
Ésakkor visszatérve a 3. ("M") héjra, ide jönnek azok az elektronok, amelyek sem az 1. ("K") sem a 2. ("L") héjra nem fértek fel. Itt is először az "s" alhéj egyetlen pályáját kezdjük feltölteni. Csak egy elektronunk van, így az "s" pályán még marad egy hely : 3s¹

Összesítve itt is az elektronszerkezetét: 1s² 2s² 2p⁶ 3s¹.

Tehát a nátrium 1. héján ("K"): összesen 2 elektron van → ami annak az "s" alhéj egy pályájáról van
A nátrium 2. héján ("L"): összesen 2 + 6 = 8 elektron van → 2 a héjnak az "s" alhéjáról, 6 pedig a héjnak p alhéjáról (annak 3 pályájáról van)
A nátrium 3. héján ("M"): összesen 1 elektron csücsül → a héj "s" alhéján

Még a periódusos rendszerben haladhatnánk ugyanígy, jönnének újabb pályák, összesen 2, a "d" és az "f", amiken pedig még az előző "s" és "p" pályákhoz képest is több hely van, mert

ugye az "s" alhéjnak 1 pályája van,
a "p" alhéjnak 3 pályája van,
na most a "d" alhéjnak 5 pályája van,
az "f" alhéjnak pedig, na mennyi? 7 pályája van
(látod a szabályszerűséget, ugye?)

a "d" alhéjon így maximum 5*2 = 10 elektron lehet (mert egy pályán maximum 2 elektron lehet)
az "f" alhéjon pedig 7*2 = 14 elektron lehet maximum.

Illetve, ugye a negyedik "sorban", periódusban már a 4. héjon leszünk, ami az N héj...

stb. majd még tanultok erről bővebben.

Egyenlőre ennyit sikerült most elmagyaráznom, majd folytatom (sztem.)

Az előzőekből tudjuk, hogy a Na (nátriumnak) 11 elektronja van. Azonban anélkül, hogy felírnánk az elektronszerkezetét (1s² 2s² 2p⁶ 3s²), a periódusos rendszer egyperegy megmutatja ezt nekünk.

Nézd meg a periódusos rendszerben a Na (nátrium) rendszámát? 11, ugye? Ugyanannyi, mint amennyi elektron van egy nátriumatomban. Ez nem véletlen!

A rendszám, amit Z-vel is jelölünk, megadja az elektronok számát az adott atomban.

Na most, az atom SEMLEGES töltésileg, tehát ha van neki 11 NEGATÍV elektronja, akkor azt ugyanannyi, 11 POZITÍV töltésű részecskének egyensúlyozni kell: ez lesz a proton

Tehát a nátriumban 11 NEGATÍV elektron és ugyanennyi, 11 POZITÍV proton van, így az atom semleges töltésileg.

Fordítva is igaz: ha mondjuk egy atomban van 8 POZITÍV proton (az atommagban), akkor biztosan lesz neki 8 ugyanennyi NEGATÍV elektronja, amely semlegesíti így az atomot töltésileg.

Rendszám tehát megmutatja mennyi proton van az atomban, és amennyi proton van az adott atomban, annyi elektron is lesz benne.

Az atom viszont nem csak protonokból és elektronokból áll, hanem vannak a töltésileg semleges neutronok is, amelyek a protonokkal együtt alkotják az atommagot.

A neutronok száma is könnyen meghatározható. Ehhez szintén a periódusos rendszert kell használni, abban is a tömegszámot és a rendszámot.

A rendszámot már értjük. Megmutatja, hogy mennyi proton (és mennyi elektron) van az atomban.

A tömegszám pedig az "atomtömeget" adja meg.
Milyen nehéz a proton, a neutron és az elektron? Hát nagyon kicsi tömegük van!

Viszont a proton és a neutron tömege közel azonos, az ő tömegükhöz képest az elektron tömege annyira kicsi, hogy nem is vesszük számításba, tömegértéke 0. A proton tömegét és a neutron tömegét viszont egységnek vesszük, tömegüket egyenlőknek vesszük.

Tehát mondjuk 2 proton, 3 neutron tömege:
2 + 3 = 5

Könnyen beláthatjuk, hogy a tömegszám megmutatja a protonok és neutronok számának összegét.

Tehát a Na (nátrium) esetén is a tömegszám (tömegszám jele A) egyenlő a protonok és neutronok számának összegével.

A nátrium tömegszáma = 23 = protonok + neutronok

A rendszám pedig ugye megmutatja a protonok számát (és az elektronok számát is, de most ezt nem használjuk)
A nátrium rendszáma = 11 = protonok

Hogyan kapod meg a neutronok számát?
A - Z =
= tömegszám - rendszám =
= (protonok + neutronok) - protonok =
= neutronok

A nátrium esetén = A - Z = 23 - 11 = 12 neutron van egy nátriumatomban.

A számolás magyarázata:

A feladat az volt, hogy a Na (nátrium) tömegét ismerve (tömeg jele: m)
meg kell határozni az anyagmennyiségét (anyagmennyiség jele: n, mértékegysége: mol)
és azt, hogy hány darab atomból áll.
(Fontos: A nátrium nem molekulákból, hanem atomokból áll, tehát az a füzetedben hibás!)

Tehát az adatokat felírva:
m(Na) = 13,8 gramm
M(Na) = 23 gramm/mol (g/mol)
--> a moláris tömegét is ki tudod nézni a periódusos rendszerből, fontos, hogy ne keverd össze a tömegszámmal! A moláris tömegről annyit, hogy megmutatja azt, hogy mol-onként hány grammos a nátrium.

Hogy számolunk ezekből anyagmennyiséget, tehát hogy mennyi mol-unk van?

Arra vagyunk kíváncsiak, hogy 13,8 gramm nátrium, az hány mol. Tudjuk, hogy egy mol 23 gramm.

Nekünk kevesebb mint 23 gramm nátriumunk van, tehát az biztos, hogy kevesebb mint egy mol nátriumunk van.

Hogy megtudjuk hány mol nátriumunk van, meg kell nézni, hogy a tömegünkben (13,8) hányszor van meg az a tömeg, ami egy mol-nak a tömege (vagyis a moláris tömeg, ami 23)

Tehát osztunk.

13,8 : 23 = 0,575 (a meglévő tömegben (13,8) hányszor van meg az egy mol-nyi nátrium tömege (23))

Tehát 0,575 mol nátriumunk van.

Egy mol 6*10^23 darab részecskét jelent (esetünkben atomot)

1 mol nátrium --> 6*10^23 darab nátriumatomot tartalmaz
2 mol nátrium --> 2*(6*10^23) = 12*10^23 = 1,2*10^24 darab nátratomomot tartalmaz
0,575 mol nátrium --> 0,575*(6*10^23) = 3,45*10^23 darab nátriumatomot tartalmaz

Meg is vagyunk.

Tehát a 13,8 gramm nátriumnak úgy kaptuk meg az anyagmennyiségét, mol-ját, hogy megnéztük mennyiszer van meg a tömegében az egy mol nátriumnak a tömege.
A mol-ból aztán úgy kaptuk meg, hogy hány darab atomunk van, hogy beszoroztuk 6*10^23-nal, ami ugye egy mol-ban adja meg a részecskék (atomok) számát.