A szóelemekre bontás, vagyis a tövek, képzők, jelek és ragok azonosítása. A magyar nyelvben a szóelemek sorrendje általában: szótő + képző + jel + rag.

virágokat
• virág (szótő)
• -o- (kötőhangzó, nincs jelentésváltoztató szerepe)
• -k (többes szám jele)
• -at (tárgy ragja)

segíthetnél
• segít (szótő)
• -het (lehetőség, módhatározói képző)
• -nél (E/2, feltételes igei személyrag)

írjatok
• ír (szótő)
• -j (felszólító mód jele)
• -a- (kötőhangzó)
• -tok (T/2, igei személyrag)

feladataim
• feladat (szótő)
• -a- (kötőhangzó)
• -i, -m (birtokos személyjel – E/1.) (Ebben az esetben az -i és -m együtt fejezik ki a birtokosságot.)

füzeteidről
• füzet (szótő)
• -e- (kötőhangzó)
• -i (birtokos személyjel – T/2)
• -d (birtokos személyrag – 2. személy)
• -ről (helyhatározói rag – -ról/-ről: -tól/-től jelentésben is értelmezhető)

almámból
• alma (szótő)
• -á- (tőhangváltás a toldalékolás miatt)
• -m (birtokos személyjel – E/1.)
• -ból (rag: -ból/-ből, elöljáró, belőle)

kerüljetek
• kerül (szótő)
• -j (felszólító mód jele)
• -e- (kötőhangzó)
• -tek (T/2, személyrag)

mondtad
• mond (szótő)
• -t (múlt idő jele)
• -ad (E/2 személyrag)