Az 1848–49-es szabadságharc Magyarország egyik legfontosabb történelmi eseménye volt. Célja a Habsburg-uralom alóli függetlenség kivívása és a polgári átalakulás megvalósítása volt. Az alábbiakban időrendi sorrendben ismertetem a főbb eseményeket.
Az 1848–49-es szabadságharc eseményei időrendben
1848. március 15. – Forradalom Pesten
• A bécsi forradalom hírére Pesten is kitört a forradalom.
• A márciusi ifjak (pl. Petőfi Sándor, Jókai Mór, Irinyi József) vezetésével tömegdemonstráció történt.
• A 12 pont és a Nemzeti dal kinyomtatása a Landerer nyomdában.
• A követelések hatására a Habsburgok engedményeket tettek.
1848 április – Az áprilisi törvények elfogadása
• V. Ferdinánd szentesítette a polgári átalakulást biztosító törvényeket.
• Eltörölték a jobbágyrendszert, bevezették az alkotmányos berendezkedést.
• Megalakult az első magyar felelős kormány gróf Batthyány Lajos vezetésével.
1848 nyara – Növekvő feszültségek
• A nemzetiségek (szerbek, románok, horvátok) autonómiát követeltek.
• Jellasics horvát bán szeptemberben csapatokat indított Magyarország ellen.
• Batthyány kormánya lemondott, helyét ideiglenes kormány vette át.
1848. szeptember 29. – Pákozd
• A magyar honvédség (Móga János vezetésével) megállította Jellasics csapatait a pákozdi csatában.
• Ezt követően Jellasics visszavonult.
1848 vége – Fegyveres konfliktusok
• Kitört a fegyveres harc Magyarország és a császári udvar között.
• Windisch-Grätz tábornok vezette császári seregek bevonultak Budára.
1849. január – Kossuth kormányzóvá választása
• A kormány Debrecenbe költözött.
• Kossuth Lajos kormányzó-elnökként vezette az országot.
1849. tavasz – Tavaszi hadjárat
• A magyar hadsereg (vezérek: Görgei Artúr, Damjanich János, Klauzál Gábor) sorra győzte le az osztrák csapatokat.
• Visszafoglalták Buda várát május 21-én.
1849. április 14. – Függetlenségi nyilatkozat
• A debreceni országgyűlés kikiáltotta a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét.
1849 nyara – Az orosz beavatkozás
• Az osztrákok segítséget kértek I. Miklós orosz cártól.
• Óriási orosz haderő avatkozott be a szabadságharc leverésére.
1849. augusztus 13. – Világosi fegyverletétel
• Görgei Artúr letette a fegyvert Világosnál az oroszok előtt.
• A szabadságharc katonai értelemben véget ért.
1849. október 6. – Aradi vértanúk kivégzése
• 13 honvédtisztet végeztek ki Aradon (pl. Damjanich János, Aulich Lajos, Kiss Ernő).
• Ugyanezen a napon kivégezték Batthyány Lajost, az első magyar miniszterelnököt is Pesten.
A szabadságharc jelentősége
• Bár katonailag elbukott, a szabadságharc erősítette a nemzeti öntudatot.
• Alapja lett a későbbi kiegyezésnek (1867), amelyben Magyarország belső önállóságot kapott az Osztrák–Magyar Monarchián belül.