Szókép:
Hasonlat
„Mint a forgószél, ha felleg közül kirohan”
→ Toldi gyorsaságát és elszántságát hasonlítja a tomboló forgószélhez.

Metafora
„Szeme villámlik, mint a penge éle”
→ A haragját, dühét a penge fényéhez hasonlítja – de a "villámlik" is átvitt értelmű.

Metonímia
„Kardja beszélt helyette”
→ Nem a kard beszél szó szerint, hanem a cselekedetei (harc) mutatják szándékait.

Szinesztézia
„Süket csend verte meg a mezőt”
→ Különböző érzékszervi tapasztalatokat kever (hangnélküliség → ütés = hang + érzet)

Allegória
Az egész énekben Toldi harca a cseh vitézzel – a jó és rossz küzdelmét jeleníti meg.

Personifikáció (megszemélyesítés)
„A föld is döngött léptei alatt”
→ A föld emberi tulajdonságot kap (döng, „érez” valamit Toldi lépteitől)

Stílus alagzatok
Ismétlés
„Ott terem, ott terem, mint a vész…”
→ A gyorsaság, hirtelenség hangsúlyozása.

Felsorolás
„Ütött, vágott, csépelt, zúzott”
→ Fokozza a harc hevességét, mozgalmasságát.

Fokozás
„Mint örvényben a víz, úgy forrt a harag”
→ Egyre erőteljesebb képekkel növeli a feszültséget.


Felkiáltás
„Hej, ne bántsd a magyart, mert megjárhatod!”
→ Érzelmi túlfűtöttség, erős felszólítás.

Rámutatás
„Ez az a Toldi!”
→ Hangsúlyozás, a hős kiemelése a jelenetben.

Ellentét
„Élet vagy halál – nem számított már neki”
→ A két véglet kiélezése a drámai hatás kedvéért.