Példák súrlódási jelenségekre

A lejtőről lecsúszó szánkó vízszintes talajra érve előbb-utóbb megáll. Bármilyen jól élezett is a korcsolyánk, egy lendülettel nem jutunk át a befagyott Balatonon az északi partról a délire. Ha abbahagyjuk a kerékpárpedál tekerését, akkor a kerékpár vízszintes úton is lassan lefékeződik. Ha a jól megrakott kiskocsit egyenletesen akarjuk tolni, ahhoz is komoly erőkifejtésre van szükség. Példáink és még sok-sok egyéb tapasztalatunk azt támasztja alá, hogy ha két test egy adott felület mentén érintkezik, akkor a két felület egymásra nemcsak nyomóerőt, hanem a felülettel párhuzamos súrlódási erőt is ki tud fejteni.


Tapadási súrlódás jelensége, tapadási súrlódási erő

Helyezzünk vízszintes asztalra egy fahasábot! A testre ható két függőleges irányú erő – a nehézségi erő és a tartóerő – kiegyenlíti egymást. A test egyensúlyban van, tehát más erőhatás nem lép fel. Fejtsünk ki erőmérő beiktatásával a testre vízszintes irányú erőhatást! Amíg az erő nagysága viszonylag kicsi, a test az erőhatás ellenére nyugalomban marad. Ezt a jelenséget csak úgy tudjuk magyarázni, hogy a testre a húzóerővel ellentétes irányú, vele egyenlő nagyságú másik erő is hat. Az erőt az asztal fejti ki a hasábra annak érdekében, hogy az nyugalomban maradhasson. A két test között fellépő erőhatást tapadási súrlódási erőnek nevezzük. Tapadási súrlódási erő akkor lép fel, ha az érintkező felületeket valamilyen erőhatás egymáson elmozdítani igyekszik, de az elmozdulás még nem történt meg.
Súrlódási erő mérése


Csúszási súrlódás jelensége, csúszási súrlódási erő

Helyezzünk vízszintes asztalra egy fahasábot! A testre ható két függőleges irányú erő – a gravitációs erő és a tartóerő – kiegyenlíti egymást. A test ekkor egyensúlyban van. Fejtsünk ki erőmérő beiktatásával a testre vízszintes irányú erőhatást! Amíg az erő nagysága viszonylag kicsi, a test az erőhatás ellenére nyugalomban marad, mivel a tapadási súrlódás kiegyenlíti az erőmérő által kifejtett erőt. Növeljük az erőmérő által a téglatestre kifejtett erőt! Jól meghatározott értéket elérve a test megmozdul az asztalon. Ha ezután egyenletesen mozgatjuk a testet, az erőmérő állandó erőértéket fog mutatni. Mivel a hasáb egyenletesen mozog, a rá ható eredőerő ebben az esetben is nulla. Így most is fel kell lépnie egy olyan erőhatásnak, amely az erőmérő által kifejtett erőt kiegyenlíti. Ebben az esetben ezt, az asztal által a testre kifejtett erőt, csúszási súrlódási erőnek nevezzük. Csúszási súrlódási erő akkor lép fel, ha a két érintkező felület egymáson elmozdul.
A súrlódási erő nagysága

Illetve még van. a gördülési súrlódási erő, ami például a keréknél jön létre, de erre általános iskolában nem lesz szükséged.