Szia!

1. feladat:
A; pont: V₁(henger)=r²·π·M=36·π·7,5=270·π=848,23 cm³ a térfogata ;
A₁(henger)=2·r²·π+2·r·π·M=(72·π+90·π)=162·π=508,94 cm² a felszíne!

B; pont: V₂(henger)=r²·π·M=56,25·π·6=337,5·π=1060,29 cm³ a térfogata ;
A₂(henger)=2·r·π·(r+M)=15·π·13,5=202,5·π=636,17 cm² a felszíne!

A második henger térfogata a nagyobb (B) 212,06 cm³-rel, illetve ugyanennek a felszíne (B) is nagyobb, 127,23 cm²-rel!

2. feladat:
A gúla térfogata: V(gúla)=(a²·M)/3=6508,48/3=2169,493 cm³ ;
a gúla felszínéhez Pitagorasz-tétellel → (a/2)²+M²=M₀² , ebből M₀²=8,6²+22²=557,96 → M₀=23,62 cm az oldallap-magasság, így a felszín: A(gúla)=a²+2·a·M₀=295,84+812,528=1108,368 cm² lesz pontosan!

3. feladat:
Az egyenlő szárú Δ magassága: 3,9²+m²=9,2² , ebből m²=69,43 → m=8,33 cm lesz ;
T(alap)=(a·m)/2=32,487 cm² , a magasság miatt a hasáb térfogata → V(hasáb)=T(alap)·M=406,088 cm³ lesz ;

a hasáb felszíne pedig → a palást területe : P=7,8·12,5+2·9,2·12,5=327,5 cm² , az alaplap területe miatt a hasáb felszíne : A(hasáb)= 2×T(alap)+P=64,974+327,5=392,474 cm² lesz, azaz körülbelül kerekítve 392,5 cm² pontosan!

Üdv.: Á. Csaba Debrecenből (49 éves, kémiás-matekos segítő)