Ősmagyar kor:

Időszaka: Kr. e. 1000-től a honfoglalásig, Kr. u. 896-ig tartott
Életmód:gyűjtögető,vadászó,halászó népből állattartó lovas nomád nép, ,majd félnomád életmód,jövevényszavak iráni,ótörök tehén,tej,híd,búza,gyümölcs
törzsi szervezet
Nyelvemlékek hiánya
Hangrendszer:finnugor korhoz képest több új mgh.és msh.,de egyes hangok még hiányoztak(v,zs,gy),illetve olyanok,melyek már kivesztek w,i(mély),dzs(dzsj)
Nyelvtani rendszer:a legtöbb szófaj létezett,bővült a toldalékok rendszere(egyszerű képzőkből képzőbokrok),határozóragok névutóként(hodu utu rea),illetve önálló szóból pl.hat(ige) előrejut,ság/ség(főnév)halom,domb,többféle múltidő
Mondatszerkezet:igeneves mondatszerkesztés pl.a ,bozótban lapuló farkast megölő vadász tiszteletére rendezett vacsora


Ómagyar kor:

Időszaka:honfoglalástól a mohácsi csatáig
Életmód:letelepedés,kereszténység felvétele (latin szavak)
Nyelvemlékek.írásos nyelvemlékek(szórványemlékek,szövegemlékek,kódexek)
Hangrendszer:kialakult a mai,csak a dzs hiányzott.tővéghangzó eltűnése,pótnyúlás kuta,kuto,kutu,kút,nyíltabbá válás:humuk,homok,gyimilcs,gyümölcs
kettőshangzók hosszúvá váltak pl. kiü,kő kétnyíltszótagos tendencia pl.uruszág,ország,malina,málna tőváltozatok kialakulása
Nyelvtani rendszer: kialakultak a névelők,névutóból határozóragok,többféle múltidő
Mondatszerkezet: bonyolultabb alá-és mellérendelések


Középmagyar kor:

Időszaka:1526-1772
területi és vallási megosztottság,humanizmus,reformáció,könyvnyomtatás,iskolarendszer
Hangrendszer:dzs-török jövevényszavakkal,ly (lj)nyelvjárásban
Nyelvtani rendszer:igeidők egyszerűsödése,jövő idő -nd is visszaszorult
Szókészlet:új szófaj a névutó melléknév(utáni)
Magázódás kialakulása
Apáczai Csere János szóalkotásai:nevező,számláló,kivonás,osztás,köznév,tulajdonnév


Újmagyar kor:

Időszaka:1772-1920
felvilágosodás,nyelvújítás,reformkor,kiegyezés
egységes nyelvváltozat kialakulása (kiegyezés- városiasodás egységes beszélt nyelv kialakulása)


Újabb magyar kor:

Időszaka:1920-
Trianon-magyar anyanyelvűek egyharmada kisebbségi helyzetbe került
második világháború után kommunista hatalom célja a nyelvi egységesítés
(nyelvjárások lenézése,változás a 60-as évektől)
tudományos,technikai forradalom,elektronikus kommunikáció
nőtt a beszélt nyelv szerepe,szleng,szaknyelv,idegen szavak