A részecske az vagy egy atom, vagy egy molekula. A molekulában több atom van "összekapcsolva" (amit úgy mondunk, hogy kémiai kötés van köztük).

Egy atomban egy atommag van, vagyis a feladatoknál amikor atommagot írnak, az azt jelenit, hogy egy részecskében (atom vagy molekula) hány atom van.

1. feladat:

Mi látszik az adatokból?
- 6-szor annyi proton van, mint részecske. Minden részecskében van tehát 6 proton.
- Ugyanannyi elektron van, mint proton. Ez mindig igaz, ha semleges az anyag (nem pedig ion).
- Neutronból most ugyanannyi van, mint protonból.
- A részecske egy atom, mert egy atommag van benne.

Vagyis egy atomban van 6 proton és 6 neutron (meg 6 elektron, de az törvényszerű). Elő kell venni a periódusos táblát, hogy melyik ez. A 6 proton azt jelenti, hogy a rendszám 6, ott kell keresni a táblában a 6-odik helyen: szén, C. Ellenőrzésképpen nézd meg a szén tömegszámát a periódusos táblában: 12. Tényleg jó, mert 6 proton + 6 neutron = 12.

Ha 6·10²³ darab szén-atom lenne, akkor annak 12 gramm lenne a tömege, de csak 1·10²³ darab van, úgyhogy hatodrésze a tömeg: 2 gramm.

Úgy is lehet számolni a tömeget, hogy 6·10²³ darab protonnak éppen 1 gramm a tömege, 6·10²³ darab neutronnak is annyi. Az elektron viszont olyan icipici, hogy azt nem is kell hozzáadni. Vagy most van 1 g proton és 1 g neutron, az 2 g.

2)
- Kétszer annyi proton van, mint részecske
- Az elektron megint ugyanannyi, ez természetes.
- Nincs neutron. Ilyen egyetlen egy atomnál lehet: hidrogén. Minden másban van proton is!

A hidrogén esetén 1 részecskében 1 proton van. Itt most dupla annyi, ez csak úgy lehet, hogy 2 hidrogén van egy részecskében. Vagyis ez egy vegyület lesz, képlete `H_2`. Az atommagok száma 2.

Ha 6·10²³ darab proton lenne, akkor 1 g lenne a tömeg, de csak 4·10²³ darab van. Ezért a tömeg 4/6 gramm.

3)
1,6·10²⁴ = 16·10²³, tehát 8-szor annyi proton van, mint részecske. Egy részecskében van 8 proton.
2·10²⁴ = 20·10²³ darab elektron van. Több van, mint proton, ez azt jelenti, hogy ez valamilyen ion! 10-szer annyi elektron van, mint részecske, tehát egy részecskében van 10 elektron, 2-vel több, mint proton.
A neutronok számánál hiányzik valamilyen adat, a tizedesvessző után nem írtad tovább. Valószínű 1,6·10²⁴, vagyis 16·10²³. Vagyis ugyanannyi neutron, mint proton, tehát minden részecskében 8 neutron van.

Ha atom a részecske, akkor a 8 proton azt jelenti, hogy a rendszám 8. Ez a tábla szerint az oxigén.
Ha nem atom, hanem molekula, akkor ketté kell osztani a protonokat... Az mutatja, hogy nem azt kell tenni, mert ionról van szó, és az ion nem szokott molekula lenni... legalábbis amikor elkezdtek ilyenek tanulni, akkor még nem (majd később lesz olyan is).
Szóval oxigén lesz ez. A tábla szerint tényleg 8 proton és 8 neutron van egy oxigénben (16 a tömegszáma). 2-vel több elektron van, mint kellene, vagyis ez `O^(2-)` ion.

A tömeg a protonok meg a neutronok számából jön: 16·10²³+16·10²³=32·10²³ ami 32/6 gramm (hisz 6·10²³ lenne 1 gramm)

4)
1·10²³ részecske.
1·10²⁴=10·10²³ proton, tehát egy részecskében 10 proton van. Ugyanannyi elektron, tehát ez nem ion. Neutronból viszont kevesebb, 8 darab minden részecskében.
Ez nem atom, hanem molekula, mert 3 atommag van egy részecskében.
Kellene találni 3 atomot, amikben összesen 10 proton és 8 neutron van.
Itt okoskodni nem lehet sokat, az a tippem, hogy `H_2O` vagyis víz lesz ez. A hidrogént és az oxigént is néztük már: A 2 hidrogén az 2 proton, az 1 oxigén pedig 8 proton és 8 neutron. Ez éppen kijön!
A tömeg: 10·10²³ proton + 8·10²³ neutron = 18·10²³ nukleon. Az 3·6·10²³, vagyis 3 gramm.