Bevezetés

Az angol reneszánsz jellemzői:

200 évvel az itáliai reneszánsz után

A 16.sz második fele (I.Erzsébet angol királynő uralkodásának időszaka)

A reformációval együtt jelentkezett

Vallási és politikai egyensúly (hitviták és véres polgárháború lezárulása)

Világkép : ”kizökkent idő” drámai kor

2.Az Erzsébet-kori színház , színjátszás

Középkori előzmények

Antikvitásból a római dráma hatása (Seneca,Plautus,Terentius)

Globe Színház (szimultán színpad)

Nincsenek merev szabályok(tér , idő hangnem szabad kezelése)

3. Shakespeare : színházból csinált irodalmat

Vegyes közönségnek , alkalmi előadásokra, kölcsön anyagokból egyedi remekművek ( kvartó
kiadások)

-----
Rómeó és Júlia

A mű keletkezése : 1594-96 között , nyomtatásban 1597-ben jelent meg,1599-ben a társulat
kiadása, Magyarországon 1839-ben az első teljes fordítás,1844-ben mutatta be a Nemzeti
Színház először a művet

A témát már Shakespeare előtt mások is feldolgozták (Dante , Boccaccio a torzsalkodó
családok),Matteo Bandello novellája angolra fordítva egy elbeszéléskötetben

Shakespeare felgyorsította a cselekményt (vasárnaptól csütörtökig),az ismert
szerelmesekből „halhatatlan szerelmeseket” teremtett,

Műfaja : tragédia , de Mercutio haláláig komikus mű , szereplői is a komédia típusai
tragikus közegben

A szerelem passiójátéka és a fiatalság drámája ( a műben csak a fiatalok számítanak)

-----
A szerelem változatai a műben

Rómeó Rózáért eped a mű elején, petrarkista szerelem :eszményít és sóhajtozik ,
világfájdalma bár átérzett, de nem eredeti , ezért komikus, a szerelembe szerelmes

( 1.felvonás 1.szín)

MONTAGUE
Hajnal felé már látták gyakran erre,
Locsolta a friss harmatot könnyével,
Felhőt dagasztott sóhaj-fellegekkel.
De amikor a mindent-kedvelő nap
Távol-Keleten, Aurora[1] ágyán
Széthúzza a borongó kárpitot,
Szalad a fény elől borús fiam,
Bezárja a szobája ablakát,
Kicsukja onnan a napot, verőfényt
És mesterséges éjszakát csinál:
Bús gondja egyre nő, akár az éjjel,
Ha jó tanács nem űzi végre széjjel.

ROMEO
Jaj, ő magának mindig elegendő,
Szem nélkül is lát, bár szemén a kendő! -
Mondd, hol eszünk? Ó, jaj. - Mi volt a patvar?
Ne is beszélj, mindent hallottam itt.
Sok-sok gyűlölség s tenger szerelem: -
Veszett szerelem! Szerelmes gyűlölség!
Ó, valami, mi semmiből fogant!
Ó, súlyos könnyűség, komoly üresség,
Gyönyörű alakok torz zűrzavarja!
Ólompehely, hidegtűz, éberálom,
Beteg egészség, minden, ami nem!
Így szeretek én, s ezt nem szeretem.
Nem is nevetsz?

A szerelem változatai a műben

2. Páris „szerelme” Júlia iránt

Gyakorlatias ,üzletszerű megállapodás Páris és Capulet között, bár őszintén szereti Júliát , de eszébe
sem jut , hogy vele beszéljen érzéseiről

Középkori gondolkolkodás: a házasság gazdasági , társadalmi érdekszövetség

A családi viszonyokban alá-és fölérendeltség ( a gyermek engedelmességgel tartozik szüleinek) Capulet
és Júlia viselkedése a bál előtt

CAPULET
Korai virág elhervad korábban.
Minden reményem a föld nyelte el,
Csak ez a lányka a földem reménye:
De udvarold és kérd meg, drága Páris,
Ha ő akar, akarom véle máris,
Ő válasszon ki téged szabadon,
S neked szavam, áldásomat adom.

CAPULETNÉ
Egy-kettő, mondd, tudnád szeretni Párist?

JÚLIA
Szeretném látni, hogy szeressem-e,
De nem lövellem a tekintetem
Mélyebbre, csak mint meghagytad nekem.

3. Rómeó és Júlia szerelme

Igazi , újszerű , egyszerre valóságos és misztikus, a reneszánsz értékrend szerint a házasság szabad
párválasztáson alapuló érzelmi kötelék

Házasság „ feltételes módban” a külvilág csak a mű végén értesül erről.

A négynapos házasságba a házasélet sokféle nehézségei vannak besűrítve: Rómeó megöli Júlia
unokatestvérét , száműzetésbe kényszerül, előrehozott kényszerházasság, Júlia beveszi az
„álomport” (kétségeit , félelmét kell legyőznie),

Szerelem és halál összefonódása a drámai események indulásától

(Sors , véletlenek , végzetszerűség)

Két nagy család élt a szép Veronába,
Ez lesz a szín, utunk ide vezet.
Vak gyűlölettel harcoltak hiába,
S polgárvér fertezett polgárkezet.
Vad ágyékukból két baljós szerelmes
Rossz csillagok világán fakadott,
És a szülők, hogy gyermekük is elvesz,
Elföldelik az ősi haragot.
Szörnyű szerelmüket, mely bírhatatlan,
Szülők tusáját, mely sosem apad,
Csak amikor már sarjuk föld alatt van:
Ezt mondja el a kétórás darab. 1. prológus

A bálba induló Rómeót balsejtelem gyötri:

ROMEO
Sőt tán korán: egyszerre sejti lelkem,
Hogy a Sors, mely a csillagokban csüng még,
Ez éji bálon kezdi meg komor,
Szörnyű futását, és unt életem,
Mit a mellembe zárok itt, gonosz
Csellel korahalálba kergeti.
De Ő, ki kormányozza a hajómat,
Vigye vitorlám - víg urak, előre.

A nászéjszaka után Júlia mondja:

JÚLIA
Jaj, Istenem, oly rosszat sejt a lelkem.
Ott lenn, amint állasz, egész olyan vagy,
Akár a holttest a kriptája mélyén.
Vagy a szemem csal, vagy nagyon fehér vagy.

Rómeó és Júlia jelleme, a szerelem jellemformáló hatása :

Rómeó a „hősszerelmes” ,szerepe cselekményesebb , de alakja halványabb , főhőssé a
viszonzott szerelem csodája teszi, mélázó aranyifjúból , felelősséget vállaló felnőtt lesz,
érzékeny , lírai alkat (lírai betétek a drámában , ahogy a szerelmesek beszélgetnek
egymással)

Júlia a „naiva”, szenvedély és józanság egyaránt jellemzi , ő a kezdeményezőbb
(házasságról is ő beszél először)gyereklányból küzdeni és áldozatot is tudni hozó
asszonnyá érik, ő is érzékeny , lírai alkat

-----
Lezárás

A fiatalok tragédiája szükségszerű , mivel az új értékrendet képviselik a változóban lévő ,
de még meg nem változott világban. Haláluk ugyanakkor elő is segíti a korfordulást , a
reneszánsz meggyökerezését, hiszen a két család kibékül a mű végén ( önbíráskodás helyett
törvényre épülő rend), de tragédia , értékvesztés ennek az ára.