Az eukarióták az élővilág egyik fő csoportját alkotják, amelyek fejlett, sejtmaggal rendelkező sejtekből állnak. Ide tartoznak az állatok, növények, gombák és protiszták.

Főbb jellemzőik:

1. Sejtmag: Az eukarióta sejtek központi jellemzője a membránnal körülhatárolt sejtmag, amelyben a DNS található.
2. Membránnal körülhatárolt sejtszervecskék: Az eukarióta sejtek tartalmaznak olyan organellumokat, mint:
Mitokondrium: Az energia (ATP) termelés központja.
Endoplazmatikus retikulum: A fehérje- és lipidszintézis helye.
Golgi-készülék: Az anyagok szállításának és módosításának központja.
Kloroplasztisz (csak növényekben): A fotoszintézis helye.
3. Sejtmembrán és sejtfal: Az állati sejtek csak sejthártyával rendelkeznek, míg a növényi sejtek és a gombák sejtfala is jelen van.
4. Nagyobb méret: Az eukarióta sejtek általában nagyobbak, 10-100 mikrométer átmérőjűek.
5. Összetett szervezettség:
Egysejtű eukarióták: Például az amőbák vagy a zöld szemes ostorosok.
Többsejtű eukarióták: Növények, állatok és gombák.
Az eukarióták főbb csoportjai:
1. Állatok (Animalia): Mozgásra képes, heterotróf többsejtű élőlények.
2. Növények (Plantae): Fotoszintetizáló, autotróf élőlények, sejtfaluk cellulózból áll.
3. Gombák (Fungi): Lebontók vagy paraziták, sejtfaluk kitinből épül fel.
4. Protiszták (Protista): Egysejtű vagy egyszerű többsejtű szervezetek, például algák vagy egysejtű paraziták.
Jelentőségük:
Az eukarióták rendkívül változatosak, és nélkülözhetetlenek az ökoszisztémák működéséhez, az energiaáramláshoz és a tápanyagciklusokhoz.


A prokarióták olyan élőlények, amelyek egyszerű, sejtmag nélküli sejtszerkezettel rendelkeznek. Ide tartoznak a baktériumok és az archeák, amelyek az élővilág legősibb és legegyszerűbb szervezetei.
Főbb jellemzőik:
1. Nincs sejtmag: A genetikai anyaguk (DNS) szabadon helyezkedik el a sejtplazmában, egy ún. nukleoid régióban.
2. Kisméretű sejtek: Általában 1-10 mikrométer átmérőjűek, jóval kisebbek, mint az eukarióta sejtek.
3. Nincs membránnal körülhatárolt sejtszervecse: A sejtorganellumaik (pl. riboszómák) egyszerűek és nem rendelkeznek membránnal.
4. Egyszerű felépítés: Sejtjeiket általában egy sejtfal védi (ami baktériumoknál peptidoglikánból áll), és gyakran van egy sejthártyájuk vagy külső burkuk is.
5. Oszlással szaporodnak: Prokarióták bináris hasadással (egyszerű osztódással) szaporodnak.
Példák:
Baktériumok: Pl. Escherichia coli (E. coli), Staphylococcus aureus.
Archeák: Szélsőséges körülmények között élő mikrobák, például metanogének vagy termofilek.

A prokarióták rendkívül változatosak, és alapvető szerepet játszanak az ökoszisztémákban, például lebontó folyamatokban és az anyagciklusok fenntartásában.