Az alárendelő összetett mondatoknál mindig megszámozzuk a tagmondatokat és bejelöljük a tagmondat határokat. A vesszőig tart az első tagmondat és a vessző után a második tagmondat (kivéve, ha van beékelődés, olyankor az első tagmondatba ékelődik a második tagmondat). Utána a tagmondatokban keressük az utalószót (távolra mutató névmás) és a kötőszót. Amelyik tagmondatban találod meg az utalószót, az lesz a főmondat és ezt is kell majd elemezned! Amelyik mondatban találod a kötőszót, az lesz a mellékmondat, ezzel már nem lesz más dolgod. A főmondat elemzésénél a legfontosabb az utalószó mondatrészi szerepének meghatározása, mert az mutatja meg, hogy milyen típusú lesz az alárendelés (állítmányi, alanyi, tárgyi, határozói, jelzői).
Ha ezzel meg vagy, akkor már csak az ábra van hátra, a karika van mindig felül (ebbe kell írnod a főmondat számát (1 vagy 2)) és a négyzetbe írod a mellékmondat számát, ez lesz a karika alatt. A négyzet mellé pedig a mondatrész jelét kell írnod (ezzel jelölöd az ágrajzban is, hogy milyen típusú az alárendelés).
1. mondatban a főmondat az első és a mellékmondat a második tagmondat. Karikába írd az 1-t és a négyzetbe a 2-t. A négyzet mellé írj A betűt (alanyi alárendelés).
2. mondatban a főmondat az első és a mellékmondat a második tagmondat. Karikába 1, négyzetbe 2. Négyzet mellé T (tárgyi az alárendelés).
3. mondatban megint az első tagmondat a főmondat és a második mondat a mellékmondat. Karikába 1, négyzetbe 2. Négyzet mellé Hi (időhatározói az alárendelés).
4. mondatban a főmondat a második tagmondat és a mellékmondat lesz az első tagmondat. Karikába 2, négyzetbe 1. Négyzet mellé T (tárgyi alárendelés).
5. mondatban a főmondat a második tagmondat és a mellékmondat lesz az első tagmondat. Karikába 2, négyzetbe 1. Négyzet mellé Hi (időhatározói az alárendelés).
6. mondatban a főmondat a második tagmondat és a mellékmondat lesz az első tagmondat. Karikába 2, négyzetbe 1. Négyzet mellé Hh (helyhatározói az alárendelés).