Üresjárási feszültség: Uo=2 V
Belső ellenállás: Rb=0,04 Ω
A bekötővezeték ellenállása: Rv=ϱ·ℓ/A
ϱ: fajlagos ellenállás [Ω·mm²/m]
ℓ: a vezeték hossza [m]
A: a vezeték keresztmetszete [mm²]
A vezeték keresztmetszete: A=d²π/4
Ezt behelyettesítve Rv képletébe:
Rv=(ϱ·ℓ)/(d²π/4)=4·ϱ·ℓ/d²π=4·0,017·4/0,8²π=0,1353 Ω
Az áramkörben a belső ellenállás, a vezeték ellenállása és az izzólámpa ellenállása sorosan van kapcsolva. A belső ellenálláson eső feszültség az üresjárási feszültség és a kapocsfeszültség különbsége Uo−Uk, így a rajta folyó áram:
I=(Uo−Uk)/Rb=(2−1,98)/0,04=0,5 A
A soros kapcsolás miatt ugyanekkora áram folyik a vezetéken és az izzólámpán is. Az izzólámpára jutó feszültség a kapocsfeszültségnél a vezetéken eső feszültséggel (IRv) kisebb:
Ui=Uk−IRv
Ezt osztva az árammal megkapjuk az izzólámpa ellenállását:
Ri=Ui/I=(Uk−IRv)/I=Uk/I−Rv=1,98/0,5−0,1353=3,8247 Ω
Egyetlen kérdés van még, hogy a vezeték hossza alatt mit értettek, a nyomvonalhosszt, vagy a vezeték (oda és visszavezetés) teljes hosszát, a vezeték hossza = 2 × nyomvonalhossz. A szövegben így szerepelt „A rézből készült bekötő vezeték 4 m hosszú”, ennek alapján arra gondolok, hogy a vezeték teljes hosszát értették rajta. Ezért csak a 4 m-t vettem figyelembe és nem szoroztam 2-vel.

Csatolok egy rajzot, hogy érthetőbb legyen.