Ezt hogy kell megoldani?

725 a)
Törtet szorzunk törttel, azt úgy kell, hogy a számlálókat is össze kell szorozni meg a nevezőket is. Nem is muszáj ezt felírni, csak azt jelenti, hogy olyan, mintha egyetlen egy hosszú törtvonal lenne.

Aztán ha látsz azonos betűt felül és alul, azokkal lehet egyszerűsíteni:
- Felül van `c^2`, alul pedig `c`. Megtaláltad őket? Húzd le az alsó `c`-t, a `c^2`-ből pedig elfogy egy kitevő, tehát `c^1` lesz, ami ugyanaz, mint a `c`. Vagyis húzd le a négyzetet.
- Aztán felül van `d^4` alul pedig `d`. Felül eggyel kevesebb, vagyis `d^3` lesz, alulról pedig eltűnik a `d`.
- Aztán felül `a^2`, alul `a`. Megint felül csak `a` marad, alulról meg eltűnik a teljes `a`.
- Aztán felül van `b^2`, alul `b^3`. Most két `b` is közös, azt mindkettőt lehet egyszerűsíteni. Felül tehát eltűnik a teljes `b^2`, alul pedig kettővel kevesebb lesz a kitevő: `b^3`-ből csak `b` marad (ami ugyanaz, mint `b^1`)
Aztán vannak még a konstansok is:
- Felül 5, alul a 15-öt lehet 5-tel egyszerűsíteni, mert 15=3·5. Marad alul a 3
- Felül 9, alul 6·3 van, ami 2·3·3=2·9. Vagyis lehet 9-cel egyszerűsíteni. Felülről eltűnik a 9, alul pedig 6·3 helyett 2 marad.

Tehát a végeredmény: `(cd^3a)/(2b)`
Neked is ez jött ki? (Ha nem, nem biztos, hogy rossz, lehet, hogy  én rontottam el.)

b)
Most a tört egy kifejezéssel van szorozva. Ilyenkor a kifejezés olyan, mintha a tört számlálójában lenne.
Úgy látom, csak a `d` a közös: felülről ki lehet húzni, alul `d^2`-ből csak egy darab `d` marad.
A konstansoknál pedig lehet 21-gyel egyszerűsíteni.

d)
Ez is törtek szorzása, olyan, mintha egyetlen hosszú törtvonal lenne csak, és megint, ami ugyanaz a betűjel felül és alul, azokat le lehet húzni.
A konstansokból is 3-mal meg 4-gyel lehet egyszerűsíteni.

Be tudod ez alapján fejezni?

A második lap kicsit bonyolultabb, mindjárt írom.

726.
Most nem szabad csak úgy összevonni a számlálókat és nevezőket, mert van benne összeadás-kivonás is. Csak úgy szabad összevonni, hogy először zárójelbe tesszük azokat a kifejezéseket, ahol van + vagy -

a) Így lesz egyetlen tört belőle:
`((a^2-ab)·b^2)/(b·a)`
Ahol nem volt + vagy -, ott nem volt muszáj zárójelet tenni.
Na most ahol a zárójel van, ott annak a belsejéből nem szabad csak úgy lehúzni (egyszerűsíteni) semmit, azt a zárójel megakadályozza. Először ki kell vinni a zárójel elé azt, amit lehet.
Most pl. `(a^2-ab)`-nél mindkét tagban van `a`, azt ki lehet emelni: `a(a-b)`. Vagyis ez lett:
`(a(a-b)·b^2)/(b·a)`
Most már ami zárójelen kívül van, ott lehet megint keresni azonos betűket. A felső `a` és az alsó `a` kiejti egymást. Te úgy csináld, hogy áthúzod felül és alul is az `a`-t, én sajnos itt nem tudok olyat csinálni. Én leírom újra, kihagyva őket:
`((a-b)·b^2)/(b)`
Aztán a felső `b^2`-ből is az egyik `b` kiejti alul a `b`-t. Vagyis felül `b^2`-ből `b` lesz, alul meg húzd ki, eltűnik:
`((a-b)·b)/(1)`
Teljesen eltűnt alul minden. Mivel én nem tudtam áthúzott `b`-t csinálni, nálam jobban látszik, hogy eltűnt a nevező, olyankor 1 lett helyette! Te is írhatod így, de persze nálad jobban látszott, hogy a tört maga eltűnt. Azért írd le újra törtvonal nélkül is:
`(a-b)·b`

d)
Itt is először zárójelek lesznek, mert majdnem mindenhol van + vagy -
`((x^2-xy)·(x^2y+xy^2))/((x^2+xy)·xy)`
A zárójelek belsejéből ki lehet emelni mindenhol `x`-et, meg a második zárójelből `y`-t is:
`(x(x-y)·xy(x+y))/(x(x+y)·xy)`
Most megint, amik a zárójelen kívül vannak azonos betűk felül és alul, azok kiejtik egymást. Az `x` kétszer is, meg az `y` is.. Húzd át őket. Én leírom újra, ez marad:
`((x-y)·(x+y))/((x+y))`
És most jön még egy új dolog: Ha a zárójeles kifejezés teljesen megegyezik felül és alul, akkor azt is úgy ahogy van, el lehet dobni. Most az `(x+y)` ilyen, az kiesik felül és alul is. Húzd át a teljes zárójelest felül és alul is.
Alul megint énnálam `1` lesz helyette, mert már nem maradt semmi a nevezőben:
`((x-y))/(1)`
Ami persze ez:
`x-y`