Hasonló ábrát kell rajzolni, mint ami fent látható:

Minden esetben a pozitív irány a jobbra.
1. eset: mindhárom erő jobbra húzza, ekkor 15+15+30=60 N erő hat a szánkóra, ami jobbra húzza.
2. eset: az egyik 15 N erő balra húzza, így (-15)+15+30=30 N erő húzza jobbra.
3. eset: a két kisebb erő balra húzza, ekkor (-15)+(15)+30=0 N erő hat a szánkóra, tehát nyugalomban marad
A maradék 3 eset az előbbiek ellentétei; az elsőben -60N, a másodikban -30N, a harmadikban 0 N erő hat a testre, tehát az első kettő balra húzza, a harmadik nyugalomban hagyja.

16. Attól függ, hogy Töhötöm állítását hol értelmezzük; ha az inerciarendszer középponjának magát jelöljük ki, akkor meg tudja tenni, még pedig úgy, hogy például egy golyóra ráköt egy kötelet úgy, hogy a kötél két vége ellentétes irányba tud állni, majd a két kötélvéget azonos erővel, de ellentétes irányba elkezdi húzni, akkor a golyóra 0 N erő fog hatni, mint ahogyan ezt a szánkós példánál láthattuk. Ha az inerciarendszer középpontjába például a Napot tesszük, akkor körülötte kering a Föld a golyóval és Töhötömmel együtt, ami azért nem kis erőhatás révén jön létre, ezellen Töhötöm még két erővel sem tud mit kezdeni, tehát ebben a esetben Töhötöm állítása hamis.