Bevezetés
Róma a Kr. e. III-II. század folyamán a punok ellen vívott három háborúban szerezte meg a Földközi tenger nyugati medencéje feletti uralmat. Provinciákat szerveztek.

A sikerrel záruló háborúk után a Földközi-tenger keleti medencéjét hódították meg. A Kr. e. II. században a meggyengült hellenisztikus államok területe is provinciává vált.

A Birodalom központja Itália. Az államot Rómából irányítják.

Kr. e. II-I. század között jelennek meg a válság jelei.

Átrendeződtek a Birodalom területén a gazdasági, társadalmi és ezek következtében a politikai viszonyok.

A hódítások eredményeképp a gazdaság terén óriási felvirágzás lehetősége teremtődött meg, ám a válság társadalmi és politikai elemei egyelőre nem tették lehetővé ennek kibontakozását.



A földbirtokviszonyok átrendeződése
Az ager publicusból a patríciusok részesedtek elsősorban, ami a rabszolgatartó nagybirtokok (latifundium) kialakulásához és a kisparaszti birtokosság súlyának csökkenéséhez vezetett. * A parasztság helyzetének megváltozása a hódító háborúk idején

A katonai kötelezettség a szolgálatra kötelezett kisbirtokos parasztok elszegényedéséhez vezetett.

A háborúk során ez a réteg óriási emberveszteségeket szenvedett el.

A latifundiumok előnybe kerültek a paraszti birtokokkal szemben, egyrészt mert a parasztok nem vagy nehezen jutottak bérelhető földekhez, másrészt a latifundium olcsóbban termelt, mint a paraszti kisbirtok.

A földjüket vesztett parasztok jelentős számban Rómába költöztek, ott reméltek megélhetést (antik proletariátus problémája).



Katonai válság
Az eladósodó parasztok elvesztették fegyvereiket is. A nehéz gyalogság felállítása veszélybe került. í) A hódításokban egyre nagyobb haderőre lett volna szükség, ám a parasztságból ezt nem lehetett

biztosítani, ezért sor kerül a hadsereg átalakítására is (paraszti hadsereg helyett zsoldos hadsereg,

Marius reformjai után állandó hadsereg). A hadvezérek a polgárháborúban saját politikai törekvéseikre tudják felhasználni a tőlük földet kapó zsoldos katonákat és veteránokat (pl. Sulla, Pompeius, Caesar, Antonius, Octavianus).



A rabszolgák helyzete, gazdasági szerepe
A háborúk következtében rengeteg rabszolga került a Birodalomba, ezért az áruk lecsökkent, s nem törekedtek velük szemben az emberséges bánásmódra, a megfelelő ellátásra.