Toplista
- betöltés...
Ha szívesen korrepetálnál, hozd létre magántanár profilodat itt.
Ha diák vagy és korrepetálásra van szükséged, akkor regisztrálj be és írd meg itt, hogy milyen tantárgyban!
A nátrium-klorid és a timföld elektrolízise.
davidfox31
kérdése
1851
Mi a fenti elemek iparilag fontos elektrolízisei és megvalósításai?
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
0
Középiskola / Kémia
Válaszok
3
eHazi
válasza
Timföld elektrolízise (Alumíniumgyártás):
http://www.sulinet.hu/tlabor/kemia/szoveg/k63.htm
http://www.sulinet.hu/tlabor/kemia/szoveg/k63.htm
0
- Még nem érkezett komment!
Neoporteria11
{ Vegyész }
válasza
NaCl elektrolízise:
Kétféleképp is megoldható. Ha a sót vízben oldva elektrolizálják, katódul higanyt használva, akkor az anódon klórgáz keletkezik, míg a katódon a nátrium ugyan leválik elemi fémként, viszont rögvest beoldódik a higanyba, egy ötvözetet, ún. nátrium-amalgámot adva. Ha ezt az amalgámot elcuccolják onnan és vízzel reagáltatják, akkor a nátrium "előbújik" a higanyból és nátrium-hidroxidot illetve hidrogént szolgáltat, a visszamaradó higany meg mehet vissza a berendezésbe. Ekkor nekünk klórgáz, hidrogén és nátrium-hidroxid keletkezik, ami sok-sok mindenre jó.
Ha nem alkalmazunk higyanyt, hanem a két elektródot csak belelógatjuk az oldatba, akkor is ugyanezek a termékek keletkeznek, viszont akkor a klór reagál a nátrium-hidroxiddal és mindenféle csudajó vegyületet szolgáltat. Többek között nátrium-hipoklorit is , amit mint hypo fertőtlenítésre használnak.
A másik megoldás, hogy fogjuk a sót, aládurrantunk és megolvasztjuk. Ilyenkor sok lehetősége nincs, egyszerűen nátrium és klór keletkezik, ezeket szintén mindenre fel lehet használni.
Timföld:
Alumínium-oxid elektrolízise szintén olvadék-állapotban működik, viszont itt van az az apró bibi, hogy a timföld kb. 3000 °C-on olvad és hát ember legyen a talpán, aki idáig felfűti, ezért adnak hozzá egy kriolit, vagy jégkő nevezetű ásványt (NaAlF4), ami semmit nem csinál, csak leviszi a szükséges hőmérsékletet és így már 7-800°C-on megolvad. Ilyenkor alapesetben a katódon alumínium keletkezik, az anódon pedig oxigén. Viszont mivel az elektródok szénből vannak és a szén szeret elégni, ezért az anód, pláne ezen a hőmérsékleten folyamatosan ég a keletkező oxigéntől, ami egyszer fűti a berendezést (nem is kell kívülről melegíteni), másrészt azt eredményezi, hogy az anódról már csak szén-dioxid és szén-monoxid távozik, illetve természetesen az anód fogy, ezért néha rápakolnak egy kis szenet.
Ilyenkor tehát végül is fémalumínium, szén-dioxid és szén-monoxid keletkezik.
Kétféleképp is megoldható. Ha a sót vízben oldva elektrolizálják, katódul higanyt használva, akkor az anódon klórgáz keletkezik, míg a katódon a nátrium ugyan leválik elemi fémként, viszont rögvest beoldódik a higanyba, egy ötvözetet, ún. nátrium-amalgámot adva. Ha ezt az amalgámot elcuccolják onnan és vízzel reagáltatják, akkor a nátrium "előbújik" a higanyból és nátrium-hidroxidot illetve hidrogént szolgáltat, a visszamaradó higany meg mehet vissza a berendezésbe. Ekkor nekünk klórgáz, hidrogén és nátrium-hidroxid keletkezik, ami sok-sok mindenre jó.
Ha nem alkalmazunk higyanyt, hanem a két elektródot csak belelógatjuk az oldatba, akkor is ugyanezek a termékek keletkeznek, viszont akkor a klór reagál a nátrium-hidroxiddal és mindenféle csudajó vegyületet szolgáltat. Többek között nátrium-hipoklorit is , amit mint hypo fertőtlenítésre használnak.
A másik megoldás, hogy fogjuk a sót, aládurrantunk és megolvasztjuk. Ilyenkor sok lehetősége nincs, egyszerűen nátrium és klór keletkezik, ezeket szintén mindenre fel lehet használni.
Timföld:
Alumínium-oxid elektrolízise szintén olvadék-állapotban működik, viszont itt van az az apró bibi, hogy a timföld kb. 3000 °C-on olvad és hát ember legyen a talpán, aki idáig felfűti, ezért adnak hozzá egy kriolit, vagy jégkő nevezetű ásványt (NaAlF4), ami semmit nem csinál, csak leviszi a szükséges hőmérsékletet és így már 7-800°C-on megolvad. Ilyenkor alapesetben a katódon alumínium keletkezik, az anódon pedig oxigén. Viszont mivel az elektródok szénből vannak és a szén szeret elégni, ezért az anód, pláne ezen a hőmérsékleten folyamatosan ég a keletkező oxigéntől, ami egyszer fűti a berendezést (nem is kell kívülről melegíteni), másrészt azt eredményezi, hogy az anódról már csak szén-dioxid és szén-monoxid távozik, illetve természetesen az anód fogy, ezért néha rápakolnak egy kis szenet.
Ilyenkor tehát végül is fémalumínium, szén-dioxid és szén-monoxid keletkezik.
0
- Még nem érkezett komment!