Érthetőek a kérdéseid, de nem tudni, mennyire kell visszamenni az alapokhoz.
Érdemes ismerni az atom szerkezetét (atommag, protonok, neutronok, elektronok), az elektronszerkezetet, a stabil nemesgázszerkezetet, amire törekszik az anyag.
Nézzük példával, hátha úgy sejteni lehet valamit.

Nátrium és klór az alapeset.

A nátrium (azt se tudom, hogy volt e ezekről szó) külső elektronhéján van egy elektron, ettől igyekszik megszabadulni, hogy kialakuljon a stabil nemesgázszerkezet, ezért lead egy elektront. Akkor tudja leadni, ha van a közelében mondjuk egy klór (atom vagy molekula) aki fel fogja venni ezt az elektront, így nála is kialakul a telített elektronhéj, mindenki boldog, kész a nátrium-klorid.

Ez az ionos kötés nagyjából.

A kovalens kötésnél közös elektronpárral jön létre a kötés, nem ionok lesznek belőlük, hanem molekulák.

Hogy mi lesz a neve? Meg kell tanulni, de sokszor logikusan a hidrogénből és klórból hidrogén-klorid lesz.

Azt, hogy mikor lesz ionos, kovalens vagy fémes a kötés, az elektronegativitásokból, pontosabban azok különbségéből és összegéből tudjuk megállapítani.

Ha kicsi a különbség és az összeg is, akkor valószínűleg fémes kötésről van szó (többnyire fémek között)

Ha nagy az összeg, de a különbség kicsi, akkor kovalens a kötés.

Ha a különbség nagy, akkor ionos a kötés.

Ábra lent.