Ha szívesen korrepetálnál, hozd létre magántanár profilodat itt.
Ha diák vagy és korrepetálásra van szükséged, akkor regisztrálj be és írd meg itt, hogy milyen tantárgyban!
Töménység - oldatok
Anna-nagy
kérdése
123
Lehet-e egy híg oldat telített, illetve egy tömény oldat telítetlen? Mondj példát az alábbi grafikon alapján!
Köszi!
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
0
Középiskola / Kémia
Válaszok
2
gubtan{ Elismert }
válasza
Igen, mindkét helyzet lehetséges, mivel az oldat telítettsége nem feltétlenül függ össze az oldat híg vagy tömény voltával.
Nézzük meg ezeket a fogalmakat részletesebben:
1. Híg oldat lehet telített:
- Híg oldat: Olyan oldat, amely viszonylag kevés oldott anyagot tartalmaz az oldószerhez képest.
- Telített oldat: Olyan oldat, amely már nem tud több oldott anyagot befogadni adott hőmérsékleten és nyomáson; az oldott anyag elérte a maximális koncentrációját, és egyensúly alakul ki az oldott és a kristályos fázis között.
Egy híg oldat is lehet telített, ha az oldószer képessége az oldott anyag feloldására korlátozott. Például, ha egy anyag nagyon kis mennyiségben oldódik, akkor már egy híg oldat is telített lehet.
2. Tömény oldat lehet telítetlen:
- Tömény oldat: Olyan oldat, amely viszonylag nagy mennyiségű oldott anyagot tartalmaz az oldószerhez képest.
- Telítetlen oldat: Olyan oldat, amely még képes több oldott anyagot befogadni adott hőmérsékleten és nyomáson.
Egy tömény oldat lehet telítetlen, ha az oldószer még mindig képes további oldott anyag feloldására. Például egy tömény cukoroldat lehet telítetlen, ha a víz még képes további cukrot feloldani anélkül, hogy az oldat telítetté válna.
Összefoglalva:
- Híg oldat lehet telített: Igen, ha az oldott anyag kevéssé oldódik, akkor akár egy híg oldat is elérheti a telítettségi pontot.
- Tömény oldat lehet telítetlen: Igen, ha az oldószer még több oldott anyagot képes feloldani, akkor a tömény oldat még nem telített.
0
Még nem érkezett komment!
kazah
megoldása
Először: Az ábra már eleve rossz (a felirata), mert az oldhatóság nem 1000 g oldószerre, hanem 100 g oldószerre vonatkozik.
A 'híg' és 'tömény' oldat fogalma minden oldat esetén más. De a fenti válasz összességében jó.
A példák is jók, csak nem a grafikon alapján vannak, de a lényeget tükrözik.
De egy másik példa (példák):
Nem mondhatjuk, hogy 50 %-nál húzzuk meg a határt, mert a tömény sósavoldat 37 tömeg%-os. Nincs 50%-os HCl-oldat.
Vannak a csapadékos oldatok (rosszul oldódó sók). AgCl-ból millimol mennyiséget tudsz feloldani 1 liter vízben, az már telített oldat. Kevés, mégis telített.
Az izotóniás sóoldat 0,9 tömeg%-os, egy 20 %-os sóoldat (a grafikon alapján) már tömény, mégis híg egy telített `KNO_3`-oldathoz képest, ami 50 % felett van (magasabb hőmérsékleten). Egy 5 %-os sóoldat (ami most híg vagy tömény?) már elég nagy kárt okozna infúzióban.
Az oldhatóság függ a hőmérséklettől és az anyagi minőségtől (és az oldószertől, de itt most víz mindegyik esetben).
De tovább lehet ragozni a másik irányba is:
Vegyünk egy 80 %-os kénsavoldatot. Ez tömény? Van 98 tömeg%-os (ezt hívjuk klasszikusan tömény kénsavnak, c.c. `H_2SO_4` jelöléssel); de ha ebbe az oldatba kén-trioxidot vezetünk, akkor 100% főlé is lehet menni (bármilyen hihetetlennek tűnik). Persze ez csak jelképes összetétel, arra kell gondolni, hogy az óleumot (ennek az oldatnak ez a neve) vízzel kell hígítani ahhoz, hogy 100%-os legyen kénsavra nézve az oldat.
Összegezve: a híg és a tömény kifejezés relatív, nem lehet különböző oldatokat így összehasonlítani.
Példa a (javítandó) ábra alapján:
Az 50 %-os kálium-nitrát, ami már egy töményebb oldat 70-80 fokon is telítetlen; ugyanakkor egy 10-20 %-os (vagy amit a tengely felirat meghatároz) kálium-szulfát oldat is telített.