Erdély, mint különálló államalakulat, különböző korszakokban eltérő államformával és államszervezettel rendelkezett. A legjelentősebb időszakok közé tartozik az Erdélyi Fejedelemség, amely a 16. és 17. században létezett, valamint az Osztrák-Magyar Monarchia ideje, amikor Erdély külön tartományként működött.

Erdélyi Fejedelemség (1570–1711)
Államforma és államszervezet
Az Erdélyi Fejedelemség egy kvázi független állam volt, amely a Habsburgok és az Oszmán Birodalom között lavírozott, de formálisan a törökök hűbéresének számított.

Fejedelem: Az állam élén a fejedelem állt, aki a legfőbb végrehajtó hatalmat gyakorolta. A fejedelmet az erdélyi országgyűlés választotta, de a választást a szultánnak is jóvá kellett hagynia.

Országgyűlés (Dietă): Az országgyűlés volt a legfőbb törvényhozó testület, amelynek tagjai a nemesség, a székelyek és a szászok képviselői voltak. A diétán hozott törvényekkel irányították az országot, és itt választották meg a fejedelmet is.

Tanács: A fejedelem mellett működött a tanács, amely a kormányzati ügyekben segített. A tanács tagjai között ott voltak a legfontosabb tisztviselők, mint a kancellár, a kincstartó és a főbírák.

Kancellária: Az állami adminisztráció központja, amely a kormányzati ügyeket intézte és a diplomáciáért is felelt.

Katonaság: Az Erdélyi Fejedelemség saját hadsereggel rendelkezett, amely főként nemesi és székely csapatokból állt. A hadsereg szerepe kiemelten fontos volt a török és Habsburg fenyegetések ellen.

Erdély az Osztrák-Magyar Monarchia idején (1867–1918)
Államforma és államszervezet
Az Osztrák-Magyar Kiegyezés (1867) után Erdély külön tartományként része lett Magyarországnak, amely az Osztrák-Magyar Monarchia dualista államszervezetének egyik alkotóeleme volt.

Tartományi Szervetek: Erdélyt a magyar kormány által kinevezett tartományi kormányzó vezette. A kormányzó mellett működött a tartományi gyűlés, amelynek tagjai a helyi arisztokrácia és nemesség képviselői voltak.

Vármegyék: Az államigazgatás alapvető egységei a vármegyék voltak, amelyeket főispánok vezettek. A főispánokat a király nevezte ki.

Városi és Falusi Önkormányzatok: A helyi ügyeket a városi és falusi önkormányzatok intézték, amelyek élén a polgármesterek álltak.

Központi Kormányzat: A magyar országgyűlés és a magyar kormány határozta meg Erdély egészének politikai irányvonalát.

Erdély államformája és szervezete tehát idővel jelentősen változott, a független fejedelemségtől a dualista Monarchia részévé válásig, tükrözve a régió politikai és történelmi viszonyainak alakulását.