Keresés


Toplista

Toplista
  • betöltés...

Magántanár kereső

Ha szívesen korrepetálnál, hozd létre magántanár profilodat itt.
Ha diák vagy és korrepetálásra van szükséged, akkor regisztrálj be és írd meg itt, hogy milyen tantárgyban!

Segítség kell a háziban. Vörösiszap katasztrófa

91
1) Mikor történt a katasztrófa?

2) Hol történt a katasztrófa? (két község neve)

3) Mi történt?

4) Milyen fém előállításakor keletkezik a vörösiszap?

5) Mi az a vörösiszap?

6) Hány ember életét követelte a katasztrófa?

7) Hogyan állították helyre a katasztrófa területét, a talajt, a mezőgazdasági területeket?

8) Milyen minőségű lett 2 év múlva a szennyezett talaj és a Torna patak vize?

9) Az állatok hogyan vészelték át a katasztrófát?

10) Milyen elméletek születtek a katasztrófa okára vonatkozóan? (5-öt sorol fel)
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
1
Általános iskola / Biológia

Válaszok

1
1. 2010. október 4.

2. Ajkán történt, de Kolontár és Devecser településeket is érintette a katasztrófa.

3. Az Ajkai Timföldgyár Kolontár és Ajka között létesített, 400×600 m-es 10-es zagytározójának északnyugati sarkánál szakadt át a tározó gátja. A kiömlő, több mint egymillió köbméternyi zagy elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely települések mélyebben fekvő részeit. Az erősen lúgos, maró hatású ipari hulladék körülbelül 40 négyzetkilométeren terült szét, felbecsülhetetlen gazdasági és ökológiai károkat okozva a Devecseri kistérségben

4. Alumínium gyártása során keletkezik vörösiszap.

5. A vörösiszap a timföldgyártás során keletkezett melléktermék. Az anyag sűrű és erősen lúgos, ezért maró hatása van a bőrön. Az iszap nehézfémeket, például ólmot tartalmaz, illetve enyhén rádioaktív is, a por belégzése tüdőrákot okozhat.

6. 10 ember életét követelte a katasztrófa.

7. Az Ajkai vörösiszap-katasztrófa után számos intézkedést hoztak a terület helyreállítása érdekében. Ezek közé tartozott:
* Talajtisztítás és helyreállítás: A vörösiszap által szennyezett talajt meg kellett tisztítani és helyre kellett állítani. Különböző módszereket alkalmaztak a talaj szennyezettségének csökkentésére és a talaj szerkezetének javítására.
* Környezetvédelmi intézkedések: Számos környezetvédelmi intézkedést hoztak, például a szennyezett területek elszigetelését és rehabilitációját.
* Mezőgazdasági területek helyreállítása: A mezőgazdasági területeket újra kell termővé tenni. Ehhez lehetőség volt talajjavító anyagok és műtrágyák használatára.
* Építmények és infrastruktúra helyreállítása: A katasztrófa által megrongált épületeket és infrastruktúrát helyre kellett állítani.
* Tájvédelem és rehabilitáció: Fontos volt a tájvédelem és a terület rehabilitációja, hogy a környezet minél hamarabb visszanyerje eredeti állapotát, vagy legalábbis minél kevesebb káros hatást szenvedjen.

8. Két évvel a katasztrófa után jelentős javulást tapasztalhattak a szennyezett területek és a Torna patak vize minőségében. A helyreállítási munkák és a környezetvédelmi intézkedések eredményeként a szennyezés mértéke csökkent, és a természetes folyamatok, például a talaj és a víz öntisztuló képessége is hozzájárult a terület állapotának javulásához. Azonban ezek az intézkedések és a természetes tisztulási folyamatok bőven több, mint 2 évet igényelnek, hogy újra az eredeti állapotában legyen a patak vízének a minősége.

9.
A baleset okozta fő károkat először az iszap magas pH-értéke okozta, amely mind az emberek, mind az állatok súlyos vegyi égési sérüléseiért, valamint a folyókban és a szennyezett talajokon elpusztult példányokért volt felelős.

*Vízi élőlények: A vörösiszap elöntötte a folyókat és tavakat, ezért a vízi élőlények közvetlenül kitettek voltak a szennyezésnek. Sok hal és más vízi állat elpusztult a magas lúgos pH-érték és a nehézfémek miatt.

*Vadon élő állatok: Azok az állatok, amelyek a vörösiszap területén éltek, veszélyeztetve voltak a szennyeződés által. Sok állat, például madarak és kisemlősök, károsodhatott a vörösiszapnak kitett táplálékon vagy közvetlenül a szennyezett területeken való tartózkodás következtében.

* Háziállatok: A katasztrófa során sok háziállat, például tehenek, lovak és baromfik is szenvedhettek a szennyeződéstől, különösen azokon a területeken, ahol a vörösiszap magas koncentrációban volt jelen. A gazdák megpróbálták elvinni állataikat a szennyezett területekről, és biztosítani az ivóvíz és a táplálék tisztaságát.

10. Öt feltevés/elmélet a katasztrófa okára:
1) Kepli Lajos politikus szerint a vörösiszap-tárolót szándékosan robbantás útján megrongálták
2) A "Napi Ász" nevű bulvárportál terejsztette azon hírt miszerint a tározón már a katasztrófa előtt lehetett látni repedéseket és repedésnyomokat.
3)Sokak szerint karbantartási hiányosságok és emberi mulasztások vezettek a katasztrófához.
4) Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár szerint a tározóban a megengedettnél sokkal több iszapot tároltak, illetve a cellákat sem szakszerűen illesztették.
5) Az Űrvilág.hu november egyik cikke szerint a kolontári vörösiszap-tározó gátja évek óta mozgott, ami az átszakadásához vezethetett.

Szia, én ezeket találtam, remélem jók lesznek. :)
Módosítva: 3 hónapja
1