IV. Eger veszedelme

1) Milyen előkészületeket tesznek a várvédők az ostrom előtt?

A király Dobó Istvánt nevezi ki Eger várának kapitányává, aki tapasztalt katona. Jó érzékkel /stratégiával/ fog hozzá, hogy felkészítse a várat az ostromra. A vár alaprajza egy teknősbékára emlékeztet, amelynek délre néz a feje, a lábai és a farka a bástyák, két oldala pedig két gyalogkapu.
• A vár egy külső és egy belső várból áll, melyek közé, valamint a várat övező dombok közé a kapitány árkokat ásat.
• Dobó a falakat megmagasíttatja és megerősítteti, ott ahol a törökök támadására a leginkább számítani lehet.
• a házak, paloták tetejét vizes bőrökkel takartatta le, hogy az ellenség által kilőtt tüzes nyilak ne okozzanak tüzet.
• A falakon lőréseket alakítanak ki.
• A kaput bal felől, a legnagyobb ágyú (neve: Baba), fölülről pedig a lőrések védik.
• A Templomot földdel hordatta tele az oldalait pedig jobbról is és balról is be domboztatta. Itt tartották a puskaport.
• nagy fekete hordókban helyezi el a puskaport.
• A vár alatt a nyugati oldalon folyó Eger patak, vizét a malomnál zsilipekkel lezáratja. Így biztosítja a várvédők számára a vizet az ostrom idején.
• A város felé néző fal magas volt Legalább tíz öl (1 öl=1,9 méter), ami kívül kő, belül föld. Ezen az oldalon aligha lesz baj a törökkel.
• Földbástyákat építtetett - a földbástya, egy a fal alatti kiálló dombrész, amely le lett faragva meredekre egészen a város földszínéig. Feladata, hogy védje azt a sarkot a lövéstől, meg, hogy oltalmazza azt a bástyát, ami a vár hátán, azaz a teknősbéka farkán magasodott. Ez volt a tömlöcbástya, melynek tetején egy nagy ágyú, négy mozsár és húsz szakállas ágyú volt a domb irányába állítva.
• A vár mögötti dombos területet csak egy mély ásott árok választotta el a vártól, ezért a támadást is innen lehetett várni. A fal viszont itt volt a legerősebb ezért a legnagyobb ágyúkból négyet ide rakatott, hogy ezt a részt védje.
• Mesterembereket hozatott a várba – a kőművesek, ácsok éjjelente kijavították a török által lerombolt falakat, tetőket, a fegyverkovácsok készítették és javították a fegyvereket, a borbélyok pedig még a sebgyógyítást is végezték.
• Élelemről, italról, gondoskodott.
• Az asszonyok a katonákról gondoskodtak, főztek, mostak, sebeket elláttak (a végső küzdelemben a bástyákon harcoltak a férfiak mellett köveket dobáltak, forró vizet, levest, szurkot borítottak a törökökre)
• Kassai zsoldoskatonákat hozat, akik pénzért harcolnak az ostrom idején.
• Az ácsok és a katonák furkót készítettek (félöles karók végét laposra csapkodták, majd a laposított végébe lyukat fúrtak, s kereszt alakot formál belőlük. Végül a keresztekre olajos-szurkos csepűt kötöztek.)
• A puskaport a parasztok apró bőrzacskókba tömtek és vittek a pattantyúsokhoz (tüzér/ágyúkezelő).
• János tűzmester cserépből készült golyókat tömet puskaporral. Azok a labdák. Belőlük arasznyi puskaporos kanóc lóg ki.
• Köszörűsök és lakatosok a fegyvereket igazítják.
• A Sándor-bástyánra deszkákból emelvényt ácsoltak azért, hogy csapatosan is föl lehessen járni belülről a falakra.
• A katonákat folyamatosan képzik a karddal, puskával, dárdával való harcra. A hadnagyok kiképzik az önkénteseket, civileket, akik a várba jönnek, harcolni a török ellen.
• Bornemissza Gergelyt megteszi főhadnagynak és rábízza a bombák készítését. Természetesen élelemről is gondoskodik a várvédők részére.
• Mindenkinek esküt kell tennie a vár védelmére, hogy a várat utolsó csepp vérükig védelmezik. A tiszteknek éppúgy, mint a közkatonáknak. Maga Dobó is tesz esküt.
• Dobó mindenkit a falakra vezényelt: valamennyi katonáját, aki élt és mozgott, a parasztokat, mesterembereket és asszonyokat, sőt a gyerekeket is.
• Az asszonyok is kövekkel, forró vízzel és szurokkal rohannak a falakra, az ellenségben nagy kárt tesznek, és nem is emberek, hanem dühös oroszlánok módjára viselkednek


2) Mire esküsznek meg Dobó István és katonái? Segítség egy-egy szó.

a – levél
b - kiáltozás
c - csoportusulás
d - rendelkezés
e - megadás
f – várvédelem

Dobó várt, hogy mozdul-e valaki, de a teremben csend volt. Nem mozdult senki. - Meg kell esküdnünk egymásnak az örök Isten szent nevével ezekre a pontokra. Ezzel egy ív papirost vett fel az asztalról és olvasni kezdte:
- Először: akármiféle levél jön ezentúl a töröktől, el nem fogadjuk, hanem a község előtt olvasatlanul megégetjük.
- Így legyen! - hangzott a teremben. - Elfogadjuk!
- Másodszor: mihelyt a török megszállja a várat, senki neki ki ne üvöltsön; bármit kiáltoznának is be, arra semminemű felelet ne hangozzék: se jó, se rossz.
- Elfogadjuk!
- Harmadszor: a várban a megszállás után semmiféle beszélgető csoportosulás se kint, se bent ne legyen. Se ketten, se hárman ne suttogjanak.
- Elfogadjuk!
- Negyedszer: az altisztek a hadnagyok tudta nélkül, a hadnagyok a két kapitány intézkedése nélkül a csapatokon nem rendelkeznek.
- Elfogadjuk!
Hegedüs szólt érdes hangon közbe. - Azt ajánlom, hogy a két kapitány viszont a hadnagyokkal mindig egy értelemben intézkedjen, valahányszor úgy fordul a sor, hogy akár a védelemben, akár más fontos intézkedésben a hadnagyok közül csak egy is tanácskozást kíván. - Az ostrom szünetében elfogadom - szólott Dobó. - Elfogadjuk! - zúgták rá mindannyian.
Dobó tovább folytatta:
- Utolsó pont: aki a vár megadásáról beszél, kérdez, felel, vagy bármiképp is a vár megadását akarja, halál fia legyen!
- Haljon meg! - Nem adjuk meg a várat! Nem vagyunk zsoldosok! Nem vagyunk szolnokiak! - hangzott mindenfelől.
Dobó intett a papnak, aki fölemelte az asztalon álló kis ezüstfeszületet. - Esküdjetek velem - mondotta Dobó. A teremben mindenki a feszület felé nyújtotta a kezét.
- És most magam esküszöm - szólt Dobó, két ujját a feszületre emelve. - Esküszöm, hogy a vár és az ország védelmére fordítom minden erőmet, minden gondolatomat, minden csepp véremet. Esküszöm, hogy ott leszek minden veszedelemben veletek! Esküszöm, hogy a várat pogány kezére jutni nem engedem! Sem a várat, sem magamat élve meg nem adom! Föld úgy fogadja be testemet, ég a lelkemet! Az örök Isten taszítson el, ha eskümet meg nem tartanám! Nem kételkedett abban senki. Tűz égett mindenkinek a szívében. A Dobó esküjére minden kard kivillant. Egy lélekkel kiáltották: - Esküszünk! Esküszünk!

Azt javasolta, hogy a védelmet négy seregre osszák. Egyik sereg legyen a főkapunál, a másik a szeglettoronyig való részen, a harmadik a külső várban, negyedik pedig a tömlöcbástya körül északon
A négy csoportnak megfelelően az álló sereg is négy részre oszlik bent. Az álló sereg felett Mekcsey kapitány fog rendelkezni.
A város felőli oldalra csak egyes őröket állítsanak. A kapunál pedig elég lesz húsz ember is, mivel az úgyis szűk gyalogkapu
Az Ókapunál, vagyis a főkapunál az új bástyáig álljon mindig száz drabant. A tömlöcbástyán száznegyven, a tiszttel száznegyvenegy. A Sándor-bástya mentén százhúsz a kapu nélkül. Onnan vissza a kapuig százöt.
A templom két tornyán tíz-tíz drabant. Ez a belső vár védelme.
Ezután következett a külső vár. A Csabi-bástyától a Bebek-bástyáig kilencven ember. Onnan a szeglettoronyig százharminc. Az Ókaputól a szegletig ötvennyolc. Ott van egy keskeny kőfal, ami összeköti a belső várat a külsővel. Ott inkább szemmel kell őrködni, mint fegyverrel. Oda elég harmincnyolc drabant. Oda lehet állítani a gyöngéket s ostromok alatt a könnyű sebesülteket is.
Most a tisztek szétosztására került a sor. Dobó magával kezdte a sort. Ő ott akart lenni mindenütt.
Mekcsey feladata már ismert. Ő rendelkezik az álló sereg felett.
A négy főhadnagy úr közül egy az Ókapunál lesz. Oda erő kell és rettenthetetlen lélek
. Merthogy a török azon a kapun akar majd betörni, előre láthatóan. Ott a halállal farkasszemet kell nézni erősen. Pető Gáspár fölállt, és a mellére csapott: - Kérem azt a helyet! Ezenkívül a külső vár a legveszedelmesebb oldal. A török ott az árkot próbálja, majd betemetni. Oda is bátorság, hazaszeretet és halálmegvetés kell.
Bornemissza, Fügedy és Zoltay
ott lesztek mind a hárman
Ezután összetrombitáltatta a katonaságot, s a vár terén nekik is elmondta az öt esküpontot, amire odabent megesküdtek
Ezután kibontotta a vár kék-vörös zászlaját, és összefogta a nemzetiszínűvel. - Esküdjetek!- mondta.


V. Holfogyatkozás

3) Milyen eszközöket, fegyvereket használnak az egriek-

Bornemisza Gergely találékonyságának köszönhetően afféle csodafegyvereket is bevetettek. Gergely deák egyike volt a 16. század legkiválóbb hadmérnökeinek és feltalálóinak. Mesteri módon értett a különleges robbanószerkezetek, tüzes szerszámok, kerekek és hordók készítéséhez, petárdákat és aknákat állított elő, sokszor keltve pánikot a rohamozó törökök soraiban.

1. Annak jelzésére, hol ás aknát a török?
Dobó a falak mentén a tálakba vizet, a dobokra borsót és sörétet tetet. Ha rezeg, tudja, a törökök aknát ásnak.
2. A falon feltolakodó törökök visszaverésére:
Itt sok mindent lehet írni, amit csak el tudsz képzelni: kézifegyverek, kardok, puskák, lándzsák, ágyúk, kövek, forró leves, forró szurok, és amit még a fegyverekkel kapcsolatos

3. A török által emelt hasábfa-és rőzsehalom felgyújtására:
Tüzet és vizet! - rendelkezik Dobó. - Hozzatok szalmát, vasmacskát, horgot és csáklyát, sokat! A bástyán tűz égett. A tűz mellett üstökben faggyú olvadt. A szurkos szalmakoszorúk rakásokba rendezve feketéllettek a tűz körül. A török ott is nagy tárgyak alá húzódva indult a vár ellen. Az olajba mártott szalma lángoló rongyokban repült újra alá a tárgyak födelére. A kopjatartók eldobták a szerszámukat, s hanyatt-homlok rohantak le a golyózáporból.

4.A földbástyán felkapaszkodó törökök visszaverésére:
Gergely -, zsindelyeket kért, amiket a tetőkről leverettek. Aztán faggyút, szurkot és olajat kért. De mivel kevés volt a faggyú, szalonnát kért, sokat. - Húsz-harminc oldalt. Amennyit csak lehet. Gergely azt eszelte ki, hogy amint a török ott hányta rakásra a fát, ő meg szalonnát, faggyút meg zsindelyt hányatott a hasábfa és a rőzse közé. Gergely arasznyi széles szeletekre vágatta a szalonnát, és időnkint odadobatta a fa közé. S hullt közben az olajfestékes zsindely, a faggyú, a szalma. Időnkint meg ledobatott egy-egy szalmába pólyált cserépbögrét. A bögrék sárral voltak betapasztva, dróttal meg körülfonva. A belsejükben puskapor volt meg töltött csődarabok s ujjnyi darabokban kén.

IV. Eger veszedelme
Milyen előkészületeket tesznek a várvédők az ostrom előtt?

A várvédők többféle előkészületet tesznek az ostrom előtt, hogy megvédjék Egert:

Erődítik és megerősítik a falakat.
Lőszert és élelmiszert halmoznak fel.
Elhelyezik a fegyvereket és a lőszereket a stratégiai pontokon.
Gyakorlatoznak és felkészítik a katonákat.
Védelmi stratégiákat dolgoznak ki.
Mire esküsznek meg Dobó István és katonái? Segítség egy-egy szó.

a - levél: várvédelem

b - kiáltozás: várvédelem

c - csoportusulás: várvédelem

d - rendelkezés: várvédelem

e - megadás: nem

f - várvédelem: igen

V. Holdfogyatkozás
Milyen eszközöket, fegyvereket használnak az egriek-

Annak jelzésére, hol ás aknát a török:

Fülkürtöt és hallgató csöveket használnak, hogy meghallják az ásás hangját.
Falakon feltolakodó törökök visszaverésére:

Forró szurokkal, olajjal öntik le őket, köveket dobálnak rájuk, illetve lándzsákkal és kardokkal harcolnak ellenük.
Török által emelt hasábfa- és rőzsehalmok felgyújtására:

Égő nyilakat és fáklyákat használnak a halmok felgyújtására.
Földbástyán felkapaszkodó törökök visszaverésére:

Különféle kézifegyvereket, például lándzsákat, kardokat, illetve forró szurokot és olajat használnak a támadók ellen.
Remélem, hogy ezek a válaszok segítenek a házi feladatod megoldásában! Ha van még kérdésed, nyugodtan tedd fel.