Az érvelő beszéd célja, hogy a beszélő meggyőzze hallgatóságát egy adott álláspont helyességéről, vagy legalábbis elgondolkodtassa őket róla. Az érvelő beszéd felépítése és az érvtípusok ismerete fontos a hatékony meggyőzéshez. Az alábbiakban részletezem az érvelő beszéd felépítését és az érvtípusokat.

Az érvelő beszéd felépítése
Bevezetés (Exordium)

Figyelem felkeltése: Egy érdekes kérdés, idézet vagy anekdota segíthet megragadni a hallgatóság figyelmét.
Téma bemutatása: Röviden ismerteti a beszéd témáját és annak fontosságát.
Álláspont megfogalmazása: Egyértelműen megfogalmazza a beszélő álláspontját vagy tézisét.
Előzetes vázlat: Röviden összefoglalja, miről fog szólni a beszéd, felvázolva az érvek szerkezetét.
Tételmondat (Propositio)

A fő állítást tartalmazza, amit a beszélő bizonyítani kíván.
Tézis kifejtése (Narratio)

A beszéd központi részében részletezi a témát, bemutatva az érveket és azok alátámasztására szolgáló bizonyítékokat.
Érvek és bizonyítékok (Confirmatio)

Fő érvek: A legfontosabb érvek bemutatása, amelyek alátámasztják a tételmondatot.
Bizonyítékok: Adatok, statisztikák, szakértői vélemények, példák és történetek, amelyek alátámasztják az érveket.
Ellenérvek cáfolása (Refutatio)

Az ellenérvek bemutatása és azok cáfolása. Fontos, hogy a beszélő felkészüljön a lehetséges ellenérvekre és azok megdöntésére.
Befejezés (Peroratio)

Összegzés: Röviden összefoglalja a fő érveket és a tételmondatot.
Zárógondolat: Erős, emlékezetes végszó, amely megerősíti a beszéd fő üzenetét. Esetleg egy felhívás cselekvésre vagy egy jövőbeli kilátás bemutatása.
Érvtípusok
Logikai érvek (Logos)

Deduktív érvelés: Általános premisszákból indul ki, és specifikus következtetéseket von le.
Példa: Minden ember halandó. (általános premissza) / Szókratész ember. (specifikus premissza) / Szókratész halandó. (következtetés)
Induktív érvelés: Specifikus megfigyelésekből indul ki, és általános következtetéseket von le.
Példa: A hattyúk, amiket eddig láttam, fehérek voltak. / Tehát minden hattyú fehér.
Érzelmi érvek (Pathos)

Az érzelmekre ható érvek, amelyek célja, hogy a hallgatóság érzelmi reakcióit váltsák ki.
Példa: Egy megható történet egy nehéz sorsú emberről, aki az adott álláspontot képviseli.
Etikai érvek (Ethos)

A beszélő hitelességére és erkölcsi karakterére alapozott érvek.
Példa: Ha a beszélő elismert szakértő a témában, az növeli az érvek hitelességét.
Analógiás érvelés

Hasonlóságokat von két különböző dolog között, hogy az egyik jellemzői alapján következtetéseket vonjon le a másikról.
Példa: Az agy olyan, mint egy számítógép; mindkettő adatokat dolgoz fel és tárol.
Ok-okozati érvelés (Causal Reasoning)

Az ok-okozati összefüggések bemutatása egy adott jelenség vagy esemény magyarázatára.
Példa: Az elhízás növekedése annak köszönhető, hogy az emberek kevesebbet mozognak és több feldolgozott élelmiszert fogyasztanak.
Autoritásra hivatkozó érvelés

Egy szakértő vagy tekintélyes személy véleményének idézése az érv alátámasztására.
Példa: "A Harvard Egyetem kutatói szerint..."
Az érvelő beszéd hatékonysága nagyban függ a beszélő előadói képességeitől, a felhasznált érvek minőségétől és a hallgatóság igényeinek és elvárásainak figyelembevételétől. Ezen struktúra és érvtípusok ismerete és gyakorlása segíthet abban, hogy egy beszélő meggyőzőbben és magabiztosabban adja elő álláspontját.
remélem segitetem

A retorika alapjai
Tétel:. Az érvelés beszédhelyzete és eszközei

Az élet különböző területein az emberek véleménye gyakran eltérő. Ilyenkor néha az is elegendő, ha mindenki kifejti a véleményét, megmagyarázza az álláspontját (nincs szükség megegyezésre).
Van azonban, amikor érvekkel kell meggyőznie egyik embernek a másikat (például egy döntéshez megegyezésre van szükség). És van, amikor az érveinkkel rábeszélünk: elhatározásra, tettre akarunk ösztönözni.

A magyarázat célja álláspontunk, véleményünk megértetése.
Az érvelés célja álláspontunk bizonyításával meggyőzés.
A rábeszélés célja a meggyőzéssel cselekvésre ösztönzés

Érveléskor érveket használunk, igazságunkat érvekkel bizonyítjuk. Érvelünk valami mellett, illetve érvelünk valami ellen.
(Az érvelő szövegek a tételmondatokban megfogalmazott állításokat bizonyítják vagy cáfolják. Az érvelés módszertanával egy ókori eredetű tudomány, a retorika foglalkozik.
Mik azok az érvek? )
Az érvek: meggyőződésünk bizonyítására felhasznált tények, bizonyítékok vagy körülmények.

Hogyan épül fel a háromtagú érv?
Az iskolai menzán népszerűsíteni kell a
magyar konyha ízeit. Megállapítás: Mit kell tenni az iskolai menzán?
Ez a tétel: az a megállapítás, amely valamilyen következtetést fogalmaz meg

A mai gyerekek alig kedvelnek mást a
hamburgeren kívül. Miért kell az iskolai menzán népszerűsíteni a magyar konyha ízeit? Mert…..
Ez a bizonyíték: a tétel előzményét, magyarázatát tartalmazza.

A fiatalságnak kellene továbbvinnie a
magyar ízek szeretetét. Miért kell a fiatalsággal megismertetni az iskolai menzán a magyar konyha ízeit? Mert…..
Ez az összekötő elem a bizonyíték és a tétel között: a tételt és a bizonyítékot összekötő logikai láncszem

Az érvek fajtái
1. meghatározásból levezetett érv - minden tankönyv meghatározása, definíciója. Az érvek elfogadtatják a meghatározás tényeit, vagyis meggyőznek.
2. ok-okozati összefüggésből származó érv -pl. így magyarázhatunk meg egy-egy történelmi eseményt. Pl., miért bukott el az 1848-649-es szabadságharc?
Kölcsey Ferenc: Himnusz című művében is a meggyőzés érvei ok-okozati összefüggésen alapulnak. Pl.: Hajh, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben, / S elsújtád villámiadat / Dörgő fellegekben…”
3. körülményekből levezetett érv -Kosztolányi Dezső: Édes Anna című regényének címszereplője, a dolgos, az engedelmes és türelmes cselédlány váratlanul egy éjszaka megöli gazdáit. Tettének okát senki sem érti. Csak az öreg Moviszter doktor érez meg valamit az igazságból: Édes Anna, a gyilkos, tulajdonképpen maga is áldozat, a körülmények, az embertelen bánásmód áldozata. Bűnösök tetteit gyakran így magyarázzák a védő ügyvédek (pl. szomorú gyermekkorral, nehéz életkörülményekkel stb.)
4. összehasonlításon alapuló érv - igen hatásos érvelési mód: az érvek szemléletesebbé tételére, megerősítésére használjuk. Formája gyakran metafora vagy hasonlat. Igen gyakori módszere az irodalomnak.
Kerekes Barnabás: Történet a szép piros almáról
5. ellentéten alapuló érv - Petőfi Sándor: A puszta télen című költeményében negatív festéssel, tagadó formában idézi fel a nyári puszta képeit, így bizonyítja, hogy télen milyen üres, kihalt és csendes.
6. általános-egyes elvén alapuló érv -az általánosra hivatkozunk, ezzel magyarázzuk valamelyik cselekedetünket. Pl. ha mindenkit elengednek a nyári táborba, akkor természetesnek vesszük, hogy nekünk is ott a helyünk.
7. valószínűségen alapuló érv - alapja egy olyan megfigyelés, tapasztalat, megállapítás, amelyet a többség igaznak vél és elfogad.
8. bizonyítékokból származtatott érv -tényeket (kutatási eredményeket, statisztikai adatokat) nevezünk meg
9. tekintélyre való hivatkozás - Szent István: Intelmek V. fejezet. Szent István fiához, Imre herceghez intézett Intelmeinek V. fejezetében a türelem és azigaz ítélet fontosságának bizonyításához érvként a tekintélyre való hivatkozást választja: a Bibliából Dávid király és próféta, Pál apostol, valamint az Úr szavait idézi.

Az érvelés beszédhelyzete

Beszédhelyzet:
az a helyzet (személyek, hely, idő, szándék), amelyben a nyelvi közlemények (szöveg) létrejönnek; módosíthatja, befolyásolhatja a szövegjelentését.
Az érvelő szituáció az alábbi összetevőkből áll:
az érvelő, az érvelés tárgya és a hallgató.
A hallgató meggyőzésének három alapvető tényezője:
a) a szónok személyisége, és annak jelentkezése a nyelvhasználatban;
b) a kifejezés szépsége és ereje, hatalma és annak formája, amely a hallgatóra gyakorolt hatás kulcsa; és végül
c) a tárgy, amit logikusan, érthetően rendszerbe foglal a beszéd. Az érvelés beszédhelyzete nem egyezik meg teljesen az ismert kommunikációs modellel, mert itt a beszélő szerepe sokkal fontosabb, a hallgató visszajelzései nem egyenrangúak.

Az érvek elrendezése:
• a legerősebb érv kerül előre, ezt követik a gyenge érvek: >>>>> primátus elve
• gyenge érvvel kezdeni, erős érvvel befejezni;>>>>>: Ez az ún. fokozásos érvelés, vagy emelkedő érvsorrend
• a legerősebb érv középre kerül; > > > piramis-elvű érvelés

Az érvelés módszerei:
• indukció: egyestől az általánosig
 Van három háziállatom, sokat foglalkozom velük. Amikor hazaérek, a kutyám hangos ugatással köszönt. Az állatok meghálálják a gondoskodást.
• dedukció: általánostól az egyesig
 Minden megfontolt ember kerüli a rossz társaságot. Bence mindig megfontoltan gondolkodik. Tehát Bence kerüli a rossz társaságot.

Fontos tanácsok az érveléshez:
• mindig meg kell érteni a másik véleményét
• nem a személyével, hanem a véleményével kell vitatkozni
• kerülni kell a személyeskedést