Okai: A gyarmatosító országokban nyersanyag- és munkaerőhiány lépett fel. Kimerültek a bányák, az emberek pedig egyre tanultabbak lettek, egyre kevesebb volt a kétkezi munkás.

Céljai: A termeléshez szükséges nyersanyagok előteremtése a többnyire elmaradottabb, gazdaságilag kevésbé kihasznált gyarmati területeken. Emellett a szakképzetlen munkaerővel olcsóbb volt dolgoztatni, mint a gyarmatosító ország tanultabb munkásaival.

Következményei: Néhány évtized alatt maradandó károkat okoztak a gyarmatosítók (lásd: Afrika). Ezek az egykori gyarmatok arra voltak ítélve, hogy mindenben alárendelt viszonyban támogassák az anyaországot, cserébe viszont a kizsákmányoláson kívül semmit sem kaptak. Mára már egy kis része a volt gyarmatoknak felzárkózott a világgazdaságban élen járó Európa, Amerika mögé, de Afrikában és Indiában jól megfigyelhető a gyarmatbirodalmak hagyatéka: tömeges mélyszegénység, aluliskolázottság, gazdasági válság.