Megoldás
2. Feladat
Feladat összefoglaló:

Adott 10 állítás különböző vízfajták tulajdonságairól. A feladat az állítások besorolása a megfelelő vízfajtához.

Rendelkezésre álló adatok:

10 állítás a víz tulajdonságairól
5 vízfajta:
A) csapvíz
B) tengervíz
C) folyóvíz
D) talajvíz
E)
Meg kell határozni:

Melyik állítás melyik vízfajtára igaz.

Terv:

Minden állítást elolvasunk és elemezzük.
Az állítások alapján meghatározzuk, melyik vízfajtára vonatkoznak.
Beírjuk az állítások sorszámát a megfelelő vízfajta betűjele mellé.
Megoldás:

A talajon átszivárgó és alejfelőső vízzáró réteg felett elhelyezkedő természetes víz.
Ez a talajvíz (D) meghatározása.

Kevés oldott sót és növényi, ill. állati eredetű szervesződése két is tartalmazó felszíni víz. Ez a folyóvíz (C) leírása.

Sótartaalma mintegy 3,5 tömegszázalék. Ez a tengervíz (B) jellegzetes tulajdonsága.

A földkérgeben két vízzáró rétegközött található. Ez ismét a talajvíz (D) elhelyezkedését írja le.

Csak a levegőből beleoldódott gázokat, esetleg mikroorganizmusokat tartalmaz. Ez az esővíz, ami az E) betűjelhez tartozik.

A műtrágyázás és a növényvédő szerek miatt erősen elszennyeződött felszínalatti víz. Ez a talajvízre (D) igaz, mivel a mezőgazdasági tevékenységek során használt szerek könnyen beszennyezhetik a talajvizet.

Ásványi anyagaiban gazdag, mikroorganizmusokat azonban jellemzően nem tartalmaz. Ez a csapvíz (A) leírása, amit általában ásványi anyagokkal dúsítanak.

Magas sótartalma miatt emberi fogyasztásra nem alkalmas. Ez a tengervízre (B) igaz, mivel a magas sótartalom miatt ihatatlan.

A felsoroltak közül kémiai szempontból ez a legtisztább. Ez az esővízre (E) igaz, mivel a légkörből esik le és kevés szennyeződés éri.

Kémhatása a benne oldott gázoktól (pl. CO2) enyhén savas. Ez az esővízre (E) igaz, mivel a levegőből oldódó szén-dioxid enyhén savassá teszi.

Eredmény:

A) csapvíz: 7.
B) tengervíz: 3., 8.
C) folyóvíz: 2.
D) talajvíz: 1., 4., 6.
E) esővíz: 5., 9., 10.
Ellenőrzés:

Minden állítást besoroltunk egy vízfajtához, és az egyes vízfajtákhoz tartozó állítások száma megegyezik a feladatban megadott vízfajták számával.

Megoldás
A kép alapján kémiai reakcióegyenleteket kell írnunk különböző folyamatokhoz.

4. Írd fel az alábbi kémiai reakciók egyenleteit! (8 pont)

a) A szénsav tartalmú esővíz oldja a mészkövet:

1. Összefoglalás: Tudjuk, hogy a szénsav (H₂CO₃) reakcióba lép a mészkővel (CaCO₃).

2. Cél: A reakcióegyenlet felírása.

3. Terv: A reaktánsok (kiindulási anyagok) balra, a termékek (keletkezett anyagok) jobbra kerülnek. Az egyenlet két oldalán azonos számú és fajtájú atomnak kell lennie.

4. Megoldás:

A szénsav reakcióba lép a mészkővel, és kalcium-hidrogén-karbonátot (Ca(HCO₃)₂), más néven a vízben oldódó mészkövet hozza létre.

A reakcióegyenlet a következő:

H₂CO₃ + CaCO₃ → Ca(HCO₃)₂

5. Ellenőrzés: Az egyenlet mindkét oldalán:

1 db Ca atom
2 db H atom
2 db C atom
6 db O atom
található. Az egyenlet kiegyenlített.
b) Kis darab réz-ox idra (CuO) sósavat csepegtetünk:

1. Összefoglalás: Tudjuk, hogy a réz-oxid (CuO) reakcióba lép a sósavval (HCl).

2. Cél: A reakcióegyenlet felírása.

3. Terv: A reaktánsok balra, a termékek jobbra. Az atomok száma és fajtája azonos kell legyen.

4. Megoldás:

A réz-oxid reakcióba lép a sósavval, és réz-kloridot (CuCl₂), és vizet (H₂O) hoz létre.

A reakcióegyenlet a következő:

CuO + 2 HCl → CuCl₂ + H₂O

5. Ellenőrzés: Az egyenlet mindkét oldalán:

1 db Cu atom
2 db H atom
2 db Cl atom
1 db O atom
található. Az egyenlet kiegyenlített.
c) A szőlőcukor átokéletes égése során szén-dioxidda és vízzé ég el:

1. Összefoglalás: Tudjuk, hogy a szőlőcukor (C₆H₁₂O₆) átokéletes égése során szén-dioxid (CO₂) és víz (H₂O) keletkezik.

2. Cél: A reakcióegyenlet felírása.

3. Terv: A reaktánsok balra, a termékek jobbra. Az atomok száma és fajtája azonos kell legyen.

4. Megoldás:

A szőlőcukor oxigén (O₂) jelenlétében szén-dioxiddá és vízzé ég el.

A reakcióegyenlet a következő:

C₆H₁₂O₆ + 6 O₂ → 6 CO₂ + 6 H₂O

5. Ellenőrzés: Az egyenlet mindkét oldalán:

6 db C atom
12 db H atom
18 db O atom
található. Az egyenlet kiegyenlített.
d) Egy cink-szulfid tartalmú ásvány égése (oxidálása) során cink-oxid és kén-dioxid keletkezik:

1. Összefoglalás: Tudjuk, hogy a cink-szulfid (ZnS) égése során cink-oxid (ZnO) és kén-dioxid (SO₂) keletkezik.

2. Cél: A reakcióegyenlet felírása.

3. Terv: A reaktánsok balra, a termékek jobbra. Az atomok száma és fajtája azonos kell legyen.

4. Megoldás:

A cink-szulfid oxigén (O₂) jelenlétében cink-oxiddá és kén-dioxiddá ég el.

A reakcióegyenlet a következő:

2 ZnS + 3 O₂ → 2 ZnO + 2 SO₂

5. Ellenőrzés: Az egyenlet mindkét oldalán:

2 db Zn atom
2 db S atom
6 db O atom
található. Az egyenlet kiegyenlített.

Megoldás
A feladatban a nitrogénről kell egy táblázatot kitölteni, a megadott szempontok alapján.

Feladat:

A táblázat a következő információkat kéri a nitrogénről:

Halmazállapot jele
Kémiai jele
Olvadáspont (op.)
Forráspont (fp.)
Szín
Szag
Halmazállapota (közönséges körülmények között)
Oldhatósága vízben
Sűrűsége (a levegőéhez képest)
Kémiai tulajdonságai (általánosságban és egy példa reakcióegyenlettel)
Előfordulása a természetben
Előállítása az iparban (miből és hogyan)
Példa a felhasználására
Terv:

A nitrogén tulajdonságait felhasználva kitöltjük a táblázatot.

Megoldás:

Tulajdonság Nitrogén
Halmazállapot jele g
Kémiai jele N
Olvadáspont (op.) -210 °C
Forráspont (fp.) -196 °C
Szín színtelen
Szag szagtalan
Halmazállapota (közönséges körülmények között) gáz
Oldhatósága vízben rosszul oldódik
Sűrűsége (a levegőéhez képest) könnyebb
Kémiai tulajdonságai A nitrogén a természetben kétatomos molekulákat (N₂ alkot. Nagyon stabil elem, közönséges körülmények között nem lép reakcióba más elemekkel. Magas hőmérsékleten és nyomáson azonban reagálhat bizonyos fémekkel és nemfémekkel is. Például: N₂ + 3H₂ → 2NH₃ (ammónia szintézis)
Előfordulása a természetben A nitrogén a légkör leggyakoribb eleme (78%). Megtalálható még a fehérjékben, nukleinsavakban és más szerves vegyületekben.
Előállítása az iparban A nitrogént a levegőből állítják elő cseppfolyósítással és frakcionált desztillációval.
Példa a felhasználására A nitrogént számos területen alkalmazzák, például: műtrágyagyártás, hűtőközeg, inert atmoszféra biztosítása.
Ellenőrzés:

A táblázatban szereplő információk megegyeznek a nitrogén ismert tulajdonságaival. Az oldhatóságra, sűrűségre és kémiai tulajdonságokra vonatkozó állítások helyesek. Az ipari előállítás és a felhasználási példák is reálisak.