Az adott típusú sztélek közötti különbségek az értelemszerűen a szövetek felépítésében és a növényi struktúrákban vannak. A különböző típusú sztélek különböző fajtákra és környezeti feltételekre utalnak, és különböző funkciókat töltenek be a növényekben.

Protosztéle: Ez a legprimitívebb típusú sztéle, amelyben a szállítószövetek közvetlenül érintkeznek a központi résszel. A protosztéle általában egyszerűbb, rostos növényekben fordul elő, például a mohákban és a lycopodákban. Funkciója az anyagok szállítása a növényen belül, bár általában kevésbé hatékony, mint a fejlettebb sztéle típusoké.

Szifonsztéle levélrések nélkül: Ebben a típusban a szállítószövetek csövesekben találhatók, de a levélrések hiányoznak. Ez a típus jellemző a lombos, de levélrések nélküli növényekre, például a mohákra és az eperlevelűekre. A szállítószövetek szerepe az anyagok szállítása és elosztása a növényben.

Szifonsztéle levélrésekkel: Ez a típus hasonló a szifonsztéle levélrések nélküli változatához, de itt már vannak levélrések is. Ezek a levélrések segítik a gázcserét és a párologtatást a növényen keresztül, ami fontos a fotoszintézishez és a vízháztartáshoz. Ez a típus jellemzőbb a fejlettebb, lombos növényekre, például a páfrányokra és a magasabb rendű növényekre.

Eusztéle: Ez a legfejlettebb sztéle típus, amelyben a szállítószövetek bonyolult szervezettségűek és jól megkülönböztethetők. Az eusztéle jellemző a magasabb rendű, szárazföldi növényekre, például a magasabb rendű páfrányokra és a virágos növényekre. Funkciója az anyagok hatékony szállítása és elosztása a növényben, valamint a strukturális támogatás.