Nos, a lúgot a fenolftaleinnel meg tudod állapítani, ez gondolom ment. Erre van/vannak a kémcsövek, mindegyik oldatból öntesz egy-egy kémcsőbe, egy piros lesz, kettő színtelen; amelyik piros lesz, az a NaOH-oldat. A másik kettőt kellene valahogy, a rendelkezésünkre álló vegyszerekkel/eszközökkel megkülönböztetni.

Ha azt is tudjuk (már pedig a feladat leírja), hogy az oldatok 5 tömegszázalékosak, akkor egy kevésbé pontos titrálással el tudjuk dönteni.

A NaOH-oldat kb `5/40*10` = 1,25 mólos

A HCl-oldat kb `5/36.4*10` = 1,37 mólos

A `HNO_3`-oldat `5/63*10` = 0,79 mólos

Ha esetleg felmerülne, hogy mik a számok: A számláló ötöse a tömegszázalék, tízzel szorzod, hogy 1000 g-ra / 1000 `cm^3`-re kapjuk az eredményt és a nevezőben a moláris tömegek vannak.

Egyértékű savak illetve bázis, 1:1 molarányban reagálnak.

A kivitelezés:

A NaOH-oldatodat már megtaláltad, az egyik mérőhengerbe kimérsz 10 `cm^3` NaOH-oldatot, ezt átöntöd a főzőpohárba. Hozzáadsz pár csepp indikátort, lesz egy piros löttyöd.

Egy másik mérőhengerbe az egyik ismeretlen oldatból 10 `cm^3`-t kimérsz, ez hozzáöntöd a piros löttyhöz. Két eset lehetséges.

I. Nem változott a színe, kevesebb a sav mennyisége, a hozzáadott oldat a salétromsav.

II. Az oldat elszíntelenedett, a sav több volt (átcsapott), a hozzáadott oldat a sósav.

Azért van két főzőpohár és három mérőhenger, hogy végezzük el a második ismeretlen oldattal is a kísérletet (kizárjuk a kizárásos elemzést), nagy valószínűséggel a másik kimenete lesz a kísérletnek, így ezt is meghatároztuk.