A román építészet a 10–12. században alakult ki Nyugat és Közép-Európában, főleg a középkori templomépítészetben volt jellemző.
Jellemzői a vastag falak, kis ablakok, félköríves boltívek, tömör tömegek és a masszív, egyszerű formák. Gyakoriak a díszes, geometrikus kőfaragások az ajtókon és ablakokon.
Magyarországon például a Ják Szent György templom és a Boldogkőváralja temploma a román kor építészetének kiemelkedő példái.