1.
Ahhoz, hogy a reakció végbemenjen, a kétatomos gázoknak először atomjaikra kell bomlaniuk. Viszont a diagramon az látszik, hogy ebben az egyatomos elrendezésben az alkotóelemek összenergiája magasabb, mint amikor még kétatomos gázokat alkottak. Vagyis a reakció beindításához kell adnunk egy kezdeti energiatöbbletet (ezt hívják aktiválási energiának), például úgy, hogy begyújtjuk a gázelegyet.

2.
Hogy miért inkább hidrogén-kloridot kapunk ahelyett, hogy az atomok ismét összeállnának hidrogén- és klórgázzá? Ismét a diagramra kell nézni: látható, hogy így alacsonyabb a rendszer energiája, és ugyebár a természet mindig energiaminimumra törekszik.

3.
A reakció lehet exoterm vagy endoterm. Most a végállapot energiája (E2) alacsonyabb a kezdeti állapoténál (E1), vagyis a rendszer összességében energiát adott le, tehát a reakció exoterm.

4.
Hidrogén- és klórgázból hidrogén-klorid keletkezik.

5.
A reakcióegyenlet: H2+Cl2 → 2HCl

A tömegek alatt szerintem a moláris tömegeket érti:
H2: 2 g/mol
Cl2: 71 g/mol
HCl: 36,5 g/mol

6.
A reakcióegyenletből látszik, hogy a keletkező hidrogén-klorid mennyisége duplája lesz a klórgázénak, tehát 4 mol HCl-hoz összesen 2 mol Cl2 kell. Ennek a tömege `2*71=142` g.

7.
Hasonlóan az előbbihez, 0,5 mol klórgázból 1 mol hidrogén-klorid lesz, amelynek a tömege 36,5 g.