`Q_1=Q_2=10^(-9)C, Q_3=-10^(-6)C`
`a=20\ cm = "0,2"\ m`
`b=10\ cm = "0,1"\ m`
Rajzold fel az elrendezést.

`Q_1` és `Q_3` távolsága (`r`) Pitagorasszal számolható:
`r^2=(a/2)^2+b^2=2·"0,1"^2`
`r="0,1"·sqrt2\ m`
`Q_2` és `Q_3` között is ugyanez a távolság.

Rajzold be ezt a két `r` szakaszt is. Ebben az irányban hat egy-egy erő `Q_3`-ra. Mindkét erő ekkora:
`F_1=k·(Q_1·Q_3)/r^2=...` számold ki
`F_2` is ugyanekkora, csak más az iránya. Mivel ellentétes a töltés, `Q_3`-at vonzza `Q_1` és `Q_2` is. Rajzold be ezt a két erőt az ábrádba. (Tehát a `Q_3`-ból megy az erő a másik kettő felé.)

Az eredő erőt kell kiszámolni. Az pont a 10 centis `b` irányban lesz, mert erre szimmetrikus a két erő. Mindkét erőt bontsd fel egy `b` irányú, valamint egy arra merőleges komponensre. A két merőleges komponens kiejti egymást, vagyis az eredő a két `b` irányú komponens összege lesz:
`F = 2·F_"b"`
Mivel 45°-os egyenlő szárú háromszöget alkotnak az erők (az erőkomponensek "háromszöge" hasonló a töltés-elrendezés háromszögéhez), az oldalak aránya `1:1:sqrt2` (Az előbb a Pitagorasznál is ez volt, lehetett volna fejből is csinálni: ezt szokta az ember fejből tudni.)

Szóval az erőkomponensek aránya:
`F_1:F_b = sqrt2:1`
`F_b = F_1/(sqrt2)=...` számold ki
`F=2·F_b=...`

Gyorsulás:
`F=m·a`
`a=F/m`
A tömeget váltsd át kg-ba először!