Az N- és O-glikoziláció két különböző típusú poszttranszlációs módosítás, amelyek során szénhidrátokat (glikánokat) kötnek az egyes fehérjékhez. A N-glikoziláció során a glikánok az N-glikozilcsoportokhoz kapcsolódnak, míg az O-glikoziláció esetében az O-glikozilcsoportokhoz.

N-glikoziláció:

Az N-glikoziláció során a glikánok az aszparagin aminosav oldallán láncának aszparagin (N) oldalláncához kapcsolódnak.
Az N-glikoziláció a fehérjebioszintézis során a következő lépésekből áll: egy előzően kialakított glikántranszferáz enzim átad egy glükóz részegységet egy szénhidráttranszferáz enzimnek, amely továbbadja a glükózt az aszparagin oldalláncára.
Az N-glikoziláció fontos a fehérje stabilitása és funkciója szempontjából.

O-glikoziláció:

Az O-glikoziláció során a glikánok az oxigénatomokhoz kapcsolódnak, amelyek a fehérje oldallán lévő szérin vagy treonin aminosavakhoz tartoznak.
Az O-glikoziláció többféle típusú lehet, beleértve az O-GlcNAc (O-β-N-acetil-glükózamin) csoportokat is, amelyek jelentős szerepet játszanak a sejtjelátvitel és a transzkripció szabályozásában.
Az O-glikoziláció szintén fontos a fehérjék működésének szabályozásában és a sejtközi kommunikációban.