Szia, Lelle!

A sivatag és az oázis nagyjából hasonló, ámde utóbbi inkább olyan, mint fagyiban az eper darabka - tehát csak úgy van benne, és még finom is, hasonló a helyzet a sivataggal és az oázissal is.

- A sivatag egy nagy száraz terület, ahol nagyon kevés csapadék esik, melynek éves értéke alig éri el a 250mm-ert, (de nem ritka olyan sem, hogy éveken keresztül nem esik eső), illetve a hőmérséklet a nap folyamán szintén abszolút magas lehet, míg éjszaka jelentősen le is csökkenhet - brutál nagy ingadozásokkal. Utóbbi hozzájárul a kőzetek aprózódásához. A sivatagokban jellemzően alacsony a növényzet és az élővilág, és a talaj gyakran homokos vagy kavicsos - vízforrás pedig aligha van. Itt jön szóba az oázis később...
Viszont mikor mégis megesik, hogy esik, akkor az rövid ideig, ámde igen intenzív esőt jelent, árvizet okozva. A sivatagoknak két al-tipusát különböztetjük meg; zonális sivatagot; a térítők közelében - továbbá pedig a kontinentális sivatagot; amely leginkább a szárazföld belseje felé, a hegyláncok árnyákában alakul ki.

- Az oázis pedig egy ökoszisztéma, pontosabban egy olyan sivatagi ökoszisztéma, melyek a tágabb földrajzi és ökológiai környezetre nem jellemző vízforrások közelében alakultak ki. (Utaltam a vízforrásokra fentebb). Tehát az eper szerepe a fagyiban; az oázis része a sivatagnak esetleg félsivatagnak - utóbbiak a fagyi szerepét töltik be. Így nem külön földrajzi egységről beszélhetünk, hanem olyan természeti területről, amely egy nagy fő földrajzi területen belül jött létre.

A sivatagban a nagy szárazság miatt terméketlen a talaj, már ahol, így leginkább csak a pozsgások élnek meg a területen; különböző kaktuszok pl...de a változatosságnak hála, a talaj olyan ravaszdi lehet, mint azok termékenysége, így előfordulhat, hogy bizonyos fajokat akár termelhetnek is.
Az oázisban datolyapálmát, citrusféléket, fügét, őszi -és sárgabarackot, esetleg zöldség és gabonaféléket termelnek.


Sivatag/félsivatag; ezen belül lehet az oázis.