Nem vagyok nagy németes, de azok az igék, amelyek mozgást vagy állapotváltozást fejeznek ki (például utazás, elindulás, megérkezés), a sein segédigével alkotnak 3. alakot.
Pl.: ich bin gegangen

És azok az igék amelyek egy cselekvést vagy tevékenységet fejeznek ki a haben segédigével alkotnak 3. alakot.
Pl.: ich habe gegessen

Igen, a német nyelvben vannak olyan rendhagyó igék, amelyeknek a harmadik alakjához mind a "sein," mind a "haben" segédigét használhatjuk. Ezeket általában mozgást, változást, állapotváltozást kifejező igék alkotják. Az ilyen igék közé tartoznak például a "gehen" (menni), "kommen" (jönni), "bleiben" (maradni), "werden" (lesz), és "sein" (lenni) maguk is.

A segédige választása általában attól függ, hogy az adott cselekvés vagy állapot miként kapcsolódik a rendelkezésre álló igékhez. Általában az "sein" segédigét akkor használjuk, amikor az igekötő kifejezetten az állapotváltozást vagy valamilyen mozgást fejezi ki. Például:

Ich bin nach Hause gegangen. (Haza mentem.) - Itt a "gehen" igékötője az "sein," mert a mondat azt fejezi ki, hogy a személy egy helyről egy másik helyre ment, tehát állapotváltozás történt.

Die Tür ist zu geblieben. (Az ajtó be van zárva maradt.) - Itt a "bleiben" igékötője is az "sein," mert az állapotváltozás azt fejezi ki, hogy az ajtó zárva van.

Az "haben" segédige általában akkor kerül használatra, amikor az igéhez kapcsolódó cselekvés valamilyen tárggyal vagy eseménnyel kapcsolatos. Például:

Ich habe das Buch gelesen. (Elolvastam a könyvet.) - Itt a "lesen" igékötője az "haben," mert az olvasás egy cselekvés, ami kapcsolódik a könyvhöz.

Sie hat einen Kaffee getrunken. (Ivott egy kávét.) - A "trinken" igékötője is az "haben," mert az ivás cselekvése kapcsolódik egy kávéhoz.

Fontos megjegyezni, hogy bizonyos esetekben az egyes igék mindkét segédigével használhatók, és a különbség gyakran inkább a hangsúlyon vagy a stíluson alapul. Azonban a fentiek általában segítenek eligazodni abban, hogy mikor melyik segédigét használjuk.