Szia, tudom kicsit régi kérdés, viszont szívesen tudok mutatni egy tételt, hogy nálunk ez, hogy is megy.
A legelfogadhatóbb tétel amit tudok, mutatni, hogy hogy néz ki az "Mikszáth Kálmán: Beszterce Osztroma" c. tétel.

-----------
Bevezetés

Mikszáth Kálmán kedvenc témái a parasztság élete, a dzsentri ábrázolása és a történelemből
vett témák. Olyan elbeszélő nyelvet teremtett, amely önálló értékkel bír. Az életmű a novellától
a nagyregényig átfogja a széppróza és a publicisztika fontos műfajait. Prózaművészete kötődik
a romantikához, de ki is szakadt Jókai bűvköréből. Kötődik az anekdotához és a realista élet-
képhez. Újszerű prózaformái, elbeszélő hangja, ironizáló hajlama a romantikus és a realista
prózapoétikától is megkülönböztetik.

Rövid életrajz

- Mikszáth Kálmán 1847. január 16-án született a Nógrád megyei Szklabonyán, dzsentri
család sarjaként.
- A pesti egyetemen négy évig jogot tanult, de diplomát nem szerzett.
- Ügyvédsegéd lett Balassagyarmaton (visszautasította a megyei aljegyzőséget).
- Két és fél évig a Szegedi Napló szerkesztője, majd huszonöt évig a Pesti Hirlap szer-
kesztőségében dolgozott.
- A Tót atyafiak (1881) és A jó palócok (1882) című kötetek meghozták a régen várt el-
ismerést.
- A Petőfi Társaság, a Kisfaludy Társaság, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
- Ismertebb regényei például: Szent Péter esernyője (1895), A beszélő kön-
tos (1889), Beszterce ostroma (1895)
- 1882-től a Pest Hírlapban Országgyűlési karcolatokat jelentet meg (ironikus hangnem-
ben).
- Utolsó éveiben egyre távolabb került a politikától. 1910. május 16-án a pesti Vigadóban
ünnepelték írói indulásának negyvenedik évfordulóját, de két hét múlva, 1910. május
28-án váratlanul meghalt.

Regények

- Mikszáth regényei a legolvasottabbak közé tartoznak a magyar irodalomban.
- Anekdotikus realizmusa segítette valóságábrázolását, de ez a szerkesztésmód - főleg a
90-es évek nagy regényeiben - akadálya is volt az elmélyült jellemrajznak, a szervesen
felépített nagyobb szabású kompozíciónak.
- Anekdota: (jelentese: kiadatlanok) rövid történet, mely fokozottan épít elmondandójában és befogadójának együttes háttérismereteire, az érték- és szokásrendek közös tradíció-
jára. Az elbeszélő hagyomány keretei között adja tovább, ismétli meg a „csattanóval
záruló" történetet.
- Mikszáth az anekdotában nemcsak egyszerű mulatságos történeteket látott, hanem ész-
revette a bennük rejlő tipikus tartalmat: egy-egy magatartásforma csattanóval kiélezett,
eltúlzott, de társadalmilag jellemző vonásait is (például: a dzsentri alakok különc figu-
rája, úri svihákok stb.)
- A regényszerkezetek anekdotikus mikszáthi vonásai: Állandó és sajátos vonása, hogy úgy mondja el a regénybeli eseményeket, hogy közben anekdotákat mesél.
- Fő jellemzői: tömbszerűen egymás mellé rendelt életképek (Szent Péter esernyője); erő-teljes szerzői jelenlét (A gavallérok); hozzáadó, bővítő szerkesztésmód (Beszterce ost-roma); meseszerű, kalandos történet (A fekete város)

Beszterce ostroma

1. Forrás: anekdota
- A Pesti Hírlapban folytatásokban (1894); majd kötetben (1895)
- gróf Pongrácz István furcsa történetét gróf Pongrácz Károlytól hallotta Mikszáth Kálmán
- Anekdota: rövid, csattanós, humoros történet. Leggyakrabban közismert személyeket jellemez, azok életrajzi epizódjait eleveníti fel a hitelesség igényével.
1. A későn született ember
- Egy anekdotából származik tehát a Beszterce ostroma főhőse Pongrácz István: egy le-tűnt kor kései képviselője
- lélekrajza sokoldalú, sokféle helyzetben mutatja be alakját Mikszáth
- anekdota műfaja
- Lassan indítja a szöveg a cselekményt:
- két, egymástól független novella a mű kezdete
- a két főszereplő története e két fejezet
- A szereplők sorsa csak a harmadik fejezettől fonódik egybe
- A színhely bemutatása elnagyolt
- az elbeszélőnek érdekesebb a környék hiedelemvilágának, mondáinak bemuta-tása
- „Ide ugyan be nem tolakodik a XIX. század.”
- Pongrácz István (a főhős) számára is megállt az idő valahol a XVII–XVIII. században.
- A 19. század második felében szeretné feudális jogait érvényesíteni.
- parasztjaiból sereget szervez
- hadgyakorlatot tart
- A körülötte lebzselőknek katonai rangokat ad.
- Mindenki szerepet játszik
- Mikszáth nem fejti meg Pongrácz különcségének okait.
- Legfőbb jellemzési módja:
- az apró tények halmozása,
- a szereplők cselekedeteinek gazdag bemutatása.
- Sok-sok kitérés, epizód
- DE: nem terjengős, gyakran éppen szűkszavú.
1. Magyar Don Quijote
- Mikszáth e regény főhősében megteremtette a „magyar Don Quijotét”.
- Cervantes és Mikszáth főszereplője között sok hasonlóság felfedezhető
- hátat fordítanak a jelennek
- egy letűnt világ ideáljaihoz ragaszkodnak
- DE: fontos különbség:
- Pongrácz különcsége nem ütközik ellenállásba, nem ítélik el a körülötte élők
- Az egész környék cinkosa és enged hóbortjainak
- Mikszáth bizonytalanságban tartja az olvasót, hogy Pongrácz őrült-e.
- Pongrácz István sok tekintetben becsülésre méltó ember:
- nemes érzések, lovagi finomság
- őszintén hisz egy letűnt kor eszményeiben.
- Különb, mint környezete.
1. Úri svihákok
- ·Az ellenpont: a szomszédban élő Behenczy bárók
- dúsgazdag család volt valaha, mára azonban Behenczy Pál mindent eldorbézolt.
- Így teremti meg Mikszáth a műben az erkölcsileg elzüllött és élesködővé vált, de a régi életmód látszatához ragaszkodó dzsentri típusát. (svihák: szl. szélhá-mos)
- Az ifjabb Behenczy báró és Estella Besztercebányára szökik, mikor Pongrácz a kiada-tásukat kéri, a városi elöljárók kikacagják → ostrom Besztercebánya ellen.
1. Apolka története
- ·A regény második felében az eddig ismertetett történetszál megszakad
- Apollónia története egy másik novella
- Mikszáth ezzel a különc arisztokrácia mellett kora meggazdagodott polgárságát is ábrá-zolja
- a három Trnowszky fivér történetével kezdődik Apolka története (Trnowszky György Apolka apja).
- Apolkát két nagybátyja kényezteti el egymásra licitálva
- Apolka menedéket keres a helyi írnoknál Klivényinél, aki korábban is oltalmazta.
- Most azonban el akarja adni
- Vagy (nem tudja eldönteni) kiházasítja
- Apolka az öngyilkosság gondolatáig jut el e lehetőségek közt örlődve
1. Összefonódnak a meseszálak
- Gróf Pongrácz István és Apolka sorsa a regény harmadik részében kapcsolódik össze.
- Mikor Pongrácz serege Zsolnára ér (Beszterce felé menet), aznap reggel találják meg az ájult Apolkát
- a beszterceiek túszként adják át a bolondos grófnak (váltságdíjként)
- Fordulat: Apolka megváltoztatja a bolondos Pongrácz gróf életét
- személyisége gazdaggá, elmélyültté válik
- lénye csendesebbé, szelídebbé válik
- még a leány álmaira is vigyázott
- Az örökös rettegés, hogy elveszik tőle Apolkát, megtöri Pongráczot: elméje megbomlik, őrült gondolatok lesznek rajta úrrá
- A regény befejezése nem komikus – inkább a tragédia színezi
- Az ábrándokat szétfoszlató valóság győzelmét hangsúlyozza az író az utolsó sorokban.
- Mikszáth keserűségének okai:
- a szép nemesi eszményeket a dzsentri világban csak egy őrült veszi komolyan

Befejezés

Mikszáth Kálmán meséi komolyak vagy komikusak, a magyar komikumnak kiváló képviselője. Alkotásaiból hiányzik a társadalom átfogó ábrázolása. Idegen tőle az elmélyült lélektani elem-zés, a művek szerkezete pedig laza, mert nagyon sok mindent akar közölni, és elkalandozik. Első sorban az események fordulatos mesélésére figyel és nem veszi észre a mélyebbösszefüggéseket a cselekmények között. Érdeme azonban, hogy egy társadalmi rétegről, a paraszti vagy a dzsentri világról reális képet ad

-----------

Nálunk egy tétel kb. így szokott kinézni. Remélem tudtam segíteni!