a számtani sorozatodnak mindig van egy első eleme, a1
ekkor a sorozatod neve a, az alsó index pedig azt jelöli, hányadik elem
ahhoz, hogy megkapd az első elemből a másodikat, hozzá kell adnod egy bizonyos d számot (ez negatív is lehet, akkor csökken a sorozat)
a harmadik elemet úgy találod meg, hogy az előbb kiszámolt második elemhez hozzáadod d-t, és így tovább a többinél is, tehát a sorozat két szomszédos tagja között mindig ugyanakkora a különbség
mondhatjuk úgy is, hogy a számegyenesen mindig ugyanakkorát ugrik a béka, és ahol nyomot hagy, azok a sorozat elemei

a harmadik elemhez azonban nem feltétlenül szükséges ismerned a másodikat, elég az elsőt: ha kétszer hozzáadsz d-t, akkor ugyanúgy a harmadik elem helyére ugrik a béka, gondold meg

szóval itt találtunk egy összefüggést: az n-edik elem egyenlő lesz azzal, hogy az elsőhöz hozzáadsz valamennyiszer d-t, és ez a valamennyi a fentiekből kiindulva (n-1) lesz
an=a1+(n-1)*d

az összegképlet benne van a függvénytáblázatodban, most nem vezetem le, elég annyit végiggondolnod hozzá, hogy az első és a harmadik tag átlaga a második tag
szóval az első n tag összege = [(a1+an)*n]/2

itt az egyik feladatban szó van a páratlan indexű tagok összegéről, ott érdemes lehet csinálni egy sorozatot, amiben a d az eredeti d-nek a kétszerese (mert mindig kétszer akkorát ugrik a béka)

sokszor megéri ezer különböző indexű tag helyett úgy felírni a tagokat, hogy csak a1 és valamennyiszer d legyen bennük, és akkor máris kevesebb gondod van (vagy a1, vagy d szokott ismeretlen lenni, és innentől kezdve ez már csak egy egyenlet)