Toplista
- betöltés...
Ha szívesen korrepetálnál, hozd létre magántanár profilodat itt.
Ha diák vagy és korrepetálásra van szükséged, akkor regisztrálj be és írd meg itt, hogy milyen tantárgyban!
Egyensúly
linzenbold.emese
kérdése
141
Sziasztok, tudnátok ebben a feladatban segíteni?
Állandó térfogatú, zárt edényben 66 g jódot és 1,5 g hidrogént 693 K-re hevítünk. Egyensúlyi állapotban 64 g hidrogén-jodid van az edényben. Mennyi lesz a hidrogén-jodid tömege az újabb egyensúlyi állapotban, ha még 0,5 g hidrogént és 2,54 g jódot viszünk be?
Állandó térfogatú, zárt edényben 66 g jódot és 1,5 g hidrogént 693 K-re hevítünk. Egyensúlyi állapotban 64 g hidrogén-jodid van az edényben. Mennyi lesz a hidrogén-jodid tömege az újabb egyensúlyi állapotban, ha még 0,5 g hidrogént és 2,54 g jódot viszünk be?
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
0
Középiskola / Kémia
Válaszok
1
kazah
megoldása
Első az egyenlet:
`H_2` + `I_2` ⇌ 2 `HI`
Nincs mólszámváltozás (2 mol anyagból 2 mol anyag keletkezik), tehát a térfogattal nem kell számolnunk, ezt azt jelenti, hogy koncentrációk helyett elég lesz mólokkal számolni.
Kellenek mindenről, hogy hány mol:
`n_(I_2)` = `66/254` = 0,26 mol
`n_(H_2)` = `1.5/2` = 0,75 mol
Ezek voltak a kiindulási koncentrációk.
`n_(HI)` = `64/128` = 0,5 mol
Akkor most, mint minden egyensúlyos feladatnál, rajzolunk egy szép táblázatot (1.ábra) és feltöltjük az ismert adatokkal (piros színnel jelöltem).
Ezután jön a kék színű adatsor, mivel kezdetben nem volt HI a rendszerben, a 0,5 mol mind most keletkezett; ennek és a mólarányoknak megfelelően fogyott feleannyi mol mindkét kiindulási anyagból (0,25 mol). A zöld színnel jelölt számokat pedig ki tudod számolni, így meglesz az összes egyensúlyi mennyiség, tudunk számolni egyensúlyi állandót.
`K=n_(HI)^2/(n_(H_2)*n_(I_2))` = `0.5^2/(0.5*0.01)` = 50
Az egyensúlyi állandó, ahogy a neve is írja, egy állandó (adott körülmények között), így ezzel tudunk tovább számolni.
Jöhet a feladat második része (2.ábra). Hozzáadjunk a már meglévő elegyünkhöz a hidrogént és a jódot, így azok kiindulási mennyisége változik.
`n_(H_2)(+)` = `0.5/2` = 0,25 mol
`n_(I_2)(+)` = `2.54/254` = 0,01 mol
Ennyivel nőnek az adott mennyiségek, így a kiindulási mennyiségek a narancssárgával írtak lesznek. Azt nem tudjuk, mennyi alakul át, ez lesz az ismeretlen, de a reakcióegyenletnek megfelelően a mólarány marad (lila). Az egyensúlyi mennyiségek megvannak paraméteresen, az egyensúlyi állandót ismerjük, felírhatunk egy (matematikai) egyenletet:
`K=n_(HI)^2/(n_(H_2)*n_(I_2))`
`50=(0.5+2x)^2/((0.75-x)*(0.02-x))`
Megoldjuk.
`x_1` = 0,0125
`x_2` = 0,868
Két valós, ráadásul pozitív gyököt kapunk, azonban azt figyelembe kell venni, hogy (ha a hidrogén egyensúlyi mennyiségét megnézed) 0,02 mol-nál kevesebbnek kell lenni, így az egyik gyök kiesik.
Minket a hidrogén-jodid mennyisége érdekel, tehát
`n_(HI)(v)` = `0.5+2*0.0125` = 0,525 mol
`m_(HI)(v)` = `n_(HI)(v)*M_(HI)` = `0.525*128` = `color(red)("67,2 g")`.
A hőmérséklet azért van megadva, hogy lássuk, a folyamatban minden komponens gázhalmazállapotú.
`H_2` + `I_2` ⇌ 2 `HI`
Nincs mólszámváltozás (2 mol anyagból 2 mol anyag keletkezik), tehát a térfogattal nem kell számolnunk, ezt azt jelenti, hogy koncentrációk helyett elég lesz mólokkal számolni.
Kellenek mindenről, hogy hány mol:
`n_(I_2)` = `66/254` = 0,26 mol
`n_(H_2)` = `1.5/2` = 0,75 mol
Ezek voltak a kiindulási koncentrációk.
`n_(HI)` = `64/128` = 0,5 mol
Akkor most, mint minden egyensúlyos feladatnál, rajzolunk egy szép táblázatot (1.ábra) és feltöltjük az ismert adatokkal (piros színnel jelöltem).
Ezután jön a kék színű adatsor, mivel kezdetben nem volt HI a rendszerben, a 0,5 mol mind most keletkezett; ennek és a mólarányoknak megfelelően fogyott feleannyi mol mindkét kiindulási anyagból (0,25 mol). A zöld színnel jelölt számokat pedig ki tudod számolni, így meglesz az összes egyensúlyi mennyiség, tudunk számolni egyensúlyi állandót.
`K=n_(HI)^2/(n_(H_2)*n_(I_2))` = `0.5^2/(0.5*0.01)` = 50
Az egyensúlyi állandó, ahogy a neve is írja, egy állandó (adott körülmények között), így ezzel tudunk tovább számolni.
Jöhet a feladat második része (2.ábra). Hozzáadjunk a már meglévő elegyünkhöz a hidrogént és a jódot, így azok kiindulási mennyisége változik.
`n_(H_2)(+)` = `0.5/2` = 0,25 mol
`n_(I_2)(+)` = `2.54/254` = 0,01 mol
Ennyivel nőnek az adott mennyiségek, így a kiindulási mennyiségek a narancssárgával írtak lesznek. Azt nem tudjuk, mennyi alakul át, ez lesz az ismeretlen, de a reakcióegyenletnek megfelelően a mólarány marad (lila). Az egyensúlyi mennyiségek megvannak paraméteresen, az egyensúlyi állandót ismerjük, felírhatunk egy (matematikai) egyenletet:
`K=n_(HI)^2/(n_(H_2)*n_(I_2))`
`50=(0.5+2x)^2/((0.75-x)*(0.02-x))`
Megoldjuk.
`x_1` = 0,0125
`x_2` = 0,868
Két valós, ráadásul pozitív gyököt kapunk, azonban azt figyelembe kell venni, hogy (ha a hidrogén egyensúlyi mennyiségét megnézed) 0,02 mol-nál kevesebbnek kell lenni, így az egyik gyök kiesik.
Minket a hidrogén-jodid mennyisége érdekel, tehát
`n_(HI)(v)` = `0.5+2*0.0125` = 0,525 mol
`m_(HI)(v)` = `n_(HI)(v)*M_(HI)` = `0.525*128` = `color(red)("67,2 g")`.
A hőmérséklet azért van megadva, hogy lássuk, a folyamatban minden komponens gázhalmazállapotú.
0
- Még nem érkezett komment!