Azt megtanultuk, hogy ha a tengelyektől egyenlő távolságra egyenlő tömegeket teszünk, akkor lesz egyensúlyban a kétkarú mérleg, ha pedig az egyik súlyt a tengelytől 2-szeres távolságra tesszük, akkor a súlyt a felére kell csökkenteni az egyensúlyhoz, ha pedig háromszoros távolságra, akkor harmadára. Szerencsére ez minden számra működik, tehát ha a tengelytől k-szoros távolságra tesszük a súlyt, akkor k-adrészére kell csökkenteni.
Könnyen kikövetkeztethető, hogy visszafelé is működik a dolog; ha a távolság felére tesszük a súlyt, akkor kétszeres tömegre van szükségünk, harmadtávnál pedig háromszor annyira, és így tovább.
Ez az eljárás azt eredményezi, hogy a távolság és a felhasznált tömeg szorzata állandó, tehát ha például 1 méterre 1 kg-ot teszünk, akkor fél méterre 2 kg kell, 3 méterre 2/3 kg-ra van szükség, ezek szorzata rendre 1. Eszerint a bal oldalon ülő 60kg-os gyerek 60*2=120-as szorzatot produkál, a jobb oldalon ülő gyerek 40*2=80-ast. Az 500N súly 50 kg-nak felel meg, tehát a gyereket úgy kell beállítanunk, hogy a 80-at kiegészítse 120-ra, tehát az a kérdés, hogy az 50-et mennyivel kell megszorozni, hogy 40-et kapjunk, erre az a válasz, hogy 0,8-del, tehát az 50 kg-os gyereknek a tengelytől 0,8 méterre kell ülnie a 40 kg-os gyerek térfelén.