Ha az alapkörökre merőlegesen félbevágjuk a testet, akkor a vágás helyén egy egyenlő szárú trapéz jelenik meg, melynek alapjai az alapkörök átmérői, vagyis 23 cm és 15,6, a hoszabbik alap a szárakkal 45°-os szöget zár be.
Húzzuk be a trapéz két magasságát (m), amelyek a rövidebb alap végeiből indulnak, ezek a trapézt három részre bontják; középen egy téglalap jelenik meg, tehát a hosszabb alap középső része 15,6 cm, a két szélső rész egy-egy derékszögű háromszög, ráadásul egybevágóak, mivel az átfogók és a behúzott befogók egyenlőek, tehát a hosszabb alap két szélső része egyenlő hosszú, (23-15,6)/2=3,7 cm.
A derékszögű háromszögben fel tudjuk írni a szög tangensét:
tg(45°)=m/3,7, tehát 3,7*tg(45°)=m lesz. Mivel tg(45°)=1, ezért 3,7=m lesz az eredmény, tehát a trapéz magassága 3,7 cm. A trapéz magassága megfelel a test magasságának, tehát a testmagasság szintén 3,7 cm lesz.
A derékszögű háromszögben így már fel tudjuk írni a Pitagorasz-tételt; ha az átfogó x, akkor
3,7² + 3,7² = x², ennek megoldása √ 27,38 =x, tehát a derékszögű háromszög átfogója, így a trapéz szára, így a csonkakúp alkotója √ 27,38  cm hosszú.

Így már minden adott, csak be kell pakolni a felszín- és térfogatképletbe a kapottakat.