Hamlet
A többiektől lélekben, erkölcsben, gondolkodásban és világnézetben elütő nagy egyéniség. Egyfajta emberi értéket képvisel, humánumot egy felborult világban. Nem köt kompromisszumot, nem mond le az értékeiről. Harcol az értékeiért és nem hajlandó feladni őket. Hamlet nem tudja, hogy ki van mellette és ki van ellene. Tanácstalanul áll a világban. Hamlettől elfordul az anyja. Rosencrantz és Guildenstern, Claudius hatására pillanatok alatt ellene fordulnak. Horatioval és Opheliával szemben is bizalmatlan. Hamlet késlekedő hős, aki nem tudja, mit kell tennie. Túl sok csalódás éri, úgy érzi felborult körülötte minden. A Dániában történt esetet az egész világ romlottságaként éli át. az egész világot felborultnak és önmagából kifordultnak látja. Nem biztos, hogy egyedül meg tudja váltani. Az őrültség színlelésében menekült. Eközben megpróbálja újraépíteni magában a világot.
Drámai konfliktus: Hamlet feladatot kap atyja szellemétől. Késznek mutatkozik a vérbosszúra. A szellemtől kapott feladat több Hamlet számára puszta bosszúnál: az egész züllött világ megjavításának a feladatává nőtte ki magát. A bosszú akadályai Hamlet jellemében vannak. A valódi konfliktus nem Hamlet ás Claudius között jött létre, hanem Hamlet lelkében. A bosszú kötelezettsége és e kötelezettséget megakadályozó erkölcsi világnézet aggályai, fenntartásai között.
Nem azonnal bosszul: Nincs bizonyítéka. AZ egyetlen bizonyíték a szellem vallomása, aki akár „ördög is lehet”. Várja a megfelelő alkalmat. Probléma, hogy az anyja szerelmes a gyilkosba. Más részt a bosszúval ugyanazt tenné, mint Claudius, gyilkolna. Hívő ember, hogyan vehetné át Isten, ítélő szerepét? A történetekben senki nem ütközik meg, ezért úgy érzi az egész világgal szembe került. Gondolkodó, igazi értelmiség, aki minden helyzetnek és állításnak az ellenkezőjével számol. Elméjében minden konkrét kérdés azonnal egyetemessé növekedik.
Felnőtté válása: Békés családban nőtt fel és külföldön tanul, burokban él. Rövid idő alatt kell felnőtté válnia, súlyos döntéseket kell hoznia (emberi sorsok kerülnek a kezébe). Monológok, belső viták és párbeszédek világítják meg a gondolatait. A középkori és a reneszánsz világfelfogás ütközik benne.

Claudius
A volt király öccse. Miután megmérgezte a bátyját ő lett a király. Hataloméhes és számító. Negatív figura, mint gyilkos, de királynak jó. Akkor jön rá, hogy Hamlet mindent tud és bosszút akar állni, amikor a vándorszínészek előadják a színdarabot. Ezért Láertész közreműködésével megmérgezi Hamletet.

Gertrúd
A volt és a jelenlegi király felesége és Hamlet anyja. Hamar túlteszi magát férje halálán. Hűtlen. Hamlettel az elején rossz a viszonya, de a végére kibékülnek és igazi anya-fia kapcsolat lesz közöttük. Naivitása és gyengesége mutatkozik meg. Se nem pozitív, se nem negatív szereplő.

Ophelia
A főkamarás Polonius lánya és Láertész húga, Hamlet szerelme, ő viszonozta a fiú érzéseit. Mások és az érzései irányítják. Érzelmileg labilis. A korának megfelelő lány szerepét mintázza. Öngyilkos lesz, mert azt hiszi szerelme, Hamlet teljesen megörült, és mert apja halála miatt úrrá lesz rajta a gyász.

Polonius
A király főkamarása. Számító. Lányát használja arra, hogy megtudjon valamit Hamlettől vagy Hamletről. Nem törődik lánya érzéseivel. Jó a viszonya Hamlettel. A besúgásra és gyilkosságra épülő rendszer alappillére.

Láertész
Polonius fia és Ophelia bátyja. Kalandvágyó, bosszúszomjas, határozott és kiegyensúlyozott személyiség. Nagyon szerette apját. Sosem nézte jó szemmel Ophelia és Hamlet viszonyát. Bosszúból megmérgezi Hamletet, de a végén megbánja tettét és mindent elmond neki.

Horatio
Hamlet barátja. Csak Horatio éli túl a történetet. Nagyon földhöz ragadt, nem hisz a szellemekben. A barátaiért az életét is odaadná. Ő alakíthatná Hamlet előregondolkodó és megfontolt alakját

Ha még aktuális, ebből írhatsz vázlatot, a második kérdés viszont egyéntől függ.