1. Claude Monet. Impresszió a felkelőnap
2.kép Vizililom
Ugyanolyan természetességgel festünk, ahogy a madár énekel.” Claude Monet az impresszionizmus egyik legnagyobb alakja, legletisztultabb és leghitelesebb festőművésze.

Az impresszionizmus a 19. század utolsó harmadának legnagyobb hatású művészeti mozgalma volt. Az impresszionista stílus azonban nem volt olyan jellemző korstílus, mint a barokk vagy a reneszánsz, hiszen ezek a művészet minden ágára hatottak. Az impresszionizmus leginkább a festőművészet, a zene és az irodalom, kis mértékben a szobrászat stílusa.
2.
Marc Chagall- The Green Violonist
Salvador Dali a polgárháború előérzete
Pablo Picasso: wepping woman
Henri Matisse The Green Stripe

3. Picasso, Brauqe,Tihanyi
A kubizmus avantgárd művészeti mozgalom volt a 20. század elején. Picasso és Braque képeivel kezdődött 1907-ben és lényegében az első világháború kitörésével, 1914-ben merült ki. Rövid időszaka ellenére látásmódja máig hat a művészetre.
A kubizmus új plasztikai nyelvet próbált teremteni, s szakított a reneszánsz óta uralkodó empirikus látványszerűséggel. A klasszikus térszemlélet, perspektíva és képszerkesztés helyébe új megoldást próbált állítani, mégpedig olyat, amely megfelel a természettudomány modern forradalma következtében módosult természetértelmezésnek, a relativitás tér és idő koncepciójának is. Végsőkig fokozta a szerkezetet, a tárgyakat és a téri viszonylatokat meghatározó geometriai szükségszerűségeket. A kubisták általában közismert motívumokat vettek például gitárt, palackot, gyümölcsöstálat, emberi alakot.
4.
Szürrealizmus 1924
impresszionizmus a 19. század utolsó harmada
Dadaizmus: 20.sz eleje (1916)
Kubizmus :1907
Expresszionizmus: 1905
Futurizmus 1912
konstruktivizmus: 1910
fauizmus 1905
Sorrend: 1 Impresszionizmus
2. Expresszionizmus:
3. fauizmus
4.kubizmus
5- konstruktivizmus:
6. Futurizmus
7. Dadaizmus
8. Szürrealizmu
5.
A futurista festészet
A futurizmus, mint totális művészet az élet csaknem minden területére kihatással volt.
Az irodalom terén a legnagyobb újító Marinetti volt. Manifesztumai mellett (A futurista irodalom technikai manifesztuma, 1912), terjedelmes költeményeket is írt. Nevéhez köthető az ún. parole in libertá(pl. a Zang Tumb Tumb, 1914); a szavak, a betűk felszabadítása s képversek létrehozása, valamint a kötetlen képzelet hirdetése, amint ezt manifesztumában, részletesen ismerteti (L’immaginazione senza fili e parole in libertá, 1913). Alapelvei: a szintaxis eltörlése: az igék kizárólag infinitivuszban történő használata stb.
A futurista festészet a két világháború közötti időszakban egyre dekoratívabbá válik. Még 1914 előtt, az öt futurista festő mindegyike – felhagyva korábbi szimbolista,posztimpresszionista és divizionista stílusával – megfesti leggrandiózusabb festményét: Balla az Egy autó dinamikus előrehatolásait; Boccioni a Felszálló várost; Russolo a Felkelést; Carra az Anarchista Galli temetését; Severini a Pan Pan a Monico-bant (elveszett).
Boccionit már velencei tartózkodása során intenzíven érdekelte a fény, kiegészülve az örvénylő színkezeléssel. Az expresszionizmuson és szimbolizmuson, majd a kompozíció kubista felbontásán túl, szintetikus módon érkezik el a dinamizmus és a szimultaneitás
teljes alkalmazásához. Boccioni számára még egy mozdulatlan test, mint az egyetemes dinamizmus része, is mozgásban van. A kubizmus ismeretében az alakokat szétszedi, dekomponálja, s az apró részeket szimultán szerepelteti a képtér csaknem minden részén, a nézőt is belehelyezve a kép közepébe; „szintézisét alkotva ily módon a látott és az emlékezet által felidézett dolgoknak”; megszűntetve az emlékezet, intuíció és percepció közti különbséget, hiszen az idő nem egymást követő szekvenciákat ír a térbe, hanem (bergsoni értelemben) „tartam”-ként van jelen. Az 1912-es Matéria, valamint az 1913-as Dinamizmusokc. sorozaton alakot (kerékpárost, futballista, ló, stb.) és környezetét „erővonalak” segítségével, a mozgáson keresztül komponálja egyetlen dinamikus szintézissé.
Balla legjelentősebb sorozata az Egy autó dinamikus előrehatolásai. A legalább húsz darabból álló sorozat minden egyes darabja különböző méretű, s alkotójuk csaknem tudományos precizitással tanulmányozta elkészítésükhöz – nem csupán a gépkocsik, de a különféle járműveken kívül – a madarak, állatok, lengő zászlók, hegedülő kéz, nap, csillagok, bolygók, sőt, a fény (pl. tűzijáték) és a hang stb. mozgását, eljutva egészen a teljes absztrahálásig.
Severini a táncjeleneteket ábrázoló képek nagy részét Párizsban festette, és a francia kubizmus–posztimpresszionizmus formai hatására utaló divizionista–pointillistamozgásábrázolásaiban is eltér futurista társaitól. Táncábrázolásai közt megtalálható a fox-trott, a keringő és a tangó.
6.
1 Claude Monet
2.Vincent Van Gogh
3.Pablo Picasso
4.Salvador Dali
5.Tihanyi Lajos